2010.01.12. 09:10
Jó buli, vagy valódi diáktüntetés volt Bécsben?
Véget ért a bécsi diáktüntetés, amely társadalmi feszültségeket hozott a felszínre - de a hallgatók vajon tényleg a saját igazukat bizonygatták, vagy csupán egy jó bulit kerestek. Talán ők azok, akik egy társadalmi változást elindítanak? A tüntetőktől csak karácsony előtt pár nappal sikerült megszabadulnia az a Bécsi Egyetemnek, így 61 nap után véget ért a móka. Tény, hogy a kéthónapos sztrájk 1,5 millió eurós plusz kiadást jelentett. De ha nem így, akkor hogyan kellene ellent mondaniuk a jobb körülményeket, alacsonyabb díjakat és a tandíj vissza nem állítását forszírozó diákoknak?
Persze, jó kérdés, hogy fizetés nélkül működhet-e egyáltalán a felsőoktatás. Az is biztos, hogy ennél bonyolultabb a helyzet. Nem szeretnék a külsőből ítélni, de amikor a városban jártam, és az egyetemet is meglátogattam, könnyű volt rátalálni a tüntetőkre és az ellentüntetőkre is. Aki az első szinten téblábolt, az mind alteros fiatalokba ütközött. Ők - természetesen - ellenezték a tandíj visszaállítását, de emellett minden olyan dolgot is, mely nem nyújtja tálcán a diplomát. Volt azonban egy másik réteg is. A felsőbb emeleteken már megfogyatkoztak a falragaszok, kevesebb volt a falfirka (itt a másfél milla oka). És persze ki volt az, aki ellenezte a tüntetéseket. Tudjátok, az a karóba húzott, ámbár csinos lány, aki a boltban, szigorúan a kirakat szerint összeállított ruhadarabokat húzza magára. És láss csodát, a mellett álló srác is éppen hasonló szisztéma alapján öltözött fel, csak ő a kirakat másik végében találta meg az ideálisat.
Kérdéses az is, hogy a diákok valóban tüntettek, vagy talán csak egy jó bulit akartak szervezni maguknak. Nehéz eldönteni, hogy csupán a suhanc egyetemisták köre volt-e az, aki a tárgyalásos út helyett inkább önkényesen a pulpitust választotta. Talán éppen egy 68-hoz hasonló akció, és változás küszöbén álló diákság alakul ki éppen? Aki talán nem azt követeli meg az államtól, hogy az finanszírozza a jókedvűket, hanem csoportba szerveződve, éppen a mintegy 42 évvel ezelőttihez hasonló törést, gyökeres változást idéz elő a társadalomban?
Ki dönti el, hogy beengedjük-e a szegényebbeket az egyetemre? Folytatódjon talán a dolog a mai mederben, ahol a kiválasztottak aprócska köréből termelődik ki a következő überművelt, diplomát talán meg sem érdemlő generáció, aki mintegy vérfertőző csoport módján élteti magát. Ahogy azonban a családalapításnál is, itt is szükség van a friss vérre. Adjuk tehát meg mindenkinek az esélyt? Azért ez sem olyan egyszerű! Kinek volna ugyanis kedve az egész társadalomból a tehetségeket keresni: hát kevesek teszik meg ezt a szívességet. Nem szívesség, hanem öngyilkosság azonban az, ha mindenkinek felajánljuk a lehetőséget. Egyenlő bánásmód kell, de hogyan?
Hiába mondta azt a bécsi rektor, hogy itt a finanszírozás kérdése a legégetőbb, ennél többről van szó. Társadalmi feszültség nyugszik a dolog mélyén - szerintem. Persze, amikor már az oktatás a múlt héten elkezdődött az intézményben, akkor még mindig volt, aki a „Mozgalom él” feliratú cetliket osztogatott. Él is, de nem csak Bécsben, hanem mindenhol máshol is.
2010.01.11. 09:49
Politikusok Páratlan Pénzköltése, avagy PPP-s műbalhé?
Ma közlünk egy hozzánk beérkezett levelet, mellyel teljes egészében nem feltétlenül értünk egyet, viszont a téma, vagy ha úgy tetszik témák, szerintünk olyanok, amelyek érdemesek arra, hogy beszéljünk, vitatkozzunk róluk. Cveti levele:
Én ezt nem értem. Magyar Bálintot folyamatosan szidják a PPP konstrukcióban megvalósult beruházások miatt. Pedig szerintem akkor lenne ok igazán sírni, ha ezek a fejlesztések nem valósultak volna meg. Akkor ugyanis a hallgatók a 21. században még mindig omladozó és rogyadozott kollégiumokban laknának – amikből még mindig van egy pár az országban -, hatan, nyolcan emeletes ágyakra zsúfolva. Megvan persze annak is a feelingje. Nyári táborokban, 14 évesen, maximum két hétig. Meg lehetne még mindig diavetítőn leadni az anyagot, vagy írásvetítő fóliákat írogatni szabadidőben. De minek, ha már van projektor, az mégis csak kényelmesebb, nem?
Lehet, hogy a konstrukció nem túl optimális, hiszen az intézmények és az állam közösen fizeti a bérleti díjat a beruházónak húsz kerek évig, és húsz év után is még meg kell vennie az épületet az intézménynek egy bizonyos összegért – de mégis kinek volt jobb ötlete?
Közgazdászok arról beszélnek, hogy az mentheti meg a felsőoktatásunkat és a vidéki gazdaságot a jelenlegi helyzetben, ha külföldi hallgatókat vonzunk az országba. De a mi felsőoktatásunk akkor is veszélyben lenne, ha az intézményeket most nem érintené nehezen a fizetési kötelezettség. Akkor is demográfiai völgybe érkeznénk és ugyanúgy 71 egyetem és főiskola létezne most az országban. Csak épp a "rosszabb minőségű" kelet-ázsiai diákok megszerzésére sem volna még picinyke esélyünk sem a jó kis szoci, lepukkant épületeinkkel és ősrégi infrastruktúránkkal.
Oké, hogy voltak olyan intézmények, amik nem mentek bele a PPP-be, például Szeged. De ilyen költségvetésű és likvid tőkével rendelkező egyetem van – mondjuk - hat darab idehaza. A többinek pedig nem nagyon volt választása. Vagy fejleszteni akart, vagy maradt az ősrégi eszköztárral és lakhatási kínálattal.
És, volt pénze az államnak több száz milliárdot fizetni az intézmények korszerűsítésére? Egyáltalán feladata? Szerintem nem.
Szóval lehet itt sírni, abban úgyis jó a magyar, csak kérdés, hogy érdemes-e. Nem inkább örülni az eredménynek, és azon dolgozni, hogy ezek az egész jó kis kollégiumok és előadók fel legyenek töltve – akár külföldi - diákokkal?
2010.01.08. 10:59
Tanácstalan Hiller-apánk!
Hiller István busás összegekért kér tanácsokat firkászoktól. A Magyar Nemzet tegnapi számában derített fényt rá, hogy „erőskezű” oktatási és kulturális miniszterünk az elmúlt években összesen csaknem félmilliárd forint ellenszolgáltatás fejében kapott tanácsokat újságíróktól, ügyvédi irodáktól és több esélyegyenlőségi tanácsadó cégtől.
A lényeg már megint az a tömérdek lóvé, aminek igencsak híján vagyunk manapság, és azért valljuk be, jelenlegi oktatási helyzetünk mellett lett volna jobb helye is 500 millió forintnak. Tanácsok persze kellenek, de a miniszter azért nem egyedül ül bársonyszékében, és kell megoldania a hazai oktatás és kultúra helyzetét. Minek vannak akkor államtitkárok és szakmai bizottságok, ha már szakmai kérdésekben külső cégek tanácsaira van szükség? Ráadásul az esélyegyenlőség megteremtésében - mint azt a mellékelt ábra mutatja – annyira azért nem sikerült korszakalkotó eredményeket felmutatni, hogy ezen több cég is meggazdagodjon.
Ha meg kommunikációs tanácsadásról van szó, azt én is javasolhattam volna a Pistinek, hogy minden kérdésre egy a válasz: „a mennyiségi helyett a minőségi felsőoktatás megteremtése a cél.”
Mára természetesen már megkezdődtek a mosakodások, ahogy ez lenni szokott. A Magyar Narancs szerzője of course, hogy tagadja a híreket, állítása szerint ugyanazon családnevet viselő testvére – nyilván – az oktatási minisztérium alkalmazásában áll, így a Magyar Nemzetes cikkszerzők bizonyára összetévesztették a két hölgyet. Na, tudom én, hogy a Magyar Nemzetes írók időnként túlkapásokkal élnek, a hisztériakeltésben verhetetlenek, de ilyen tévedésben azért nem hiszek!
Népszabadságos ifjú titánunk egyelőre hallgat, bizonyára kapkodja le az iwiw-ről és a facebook-ról a New York, Rio, Bangkok és Peking képeket. Pedig megdolgozott a pénzéért. Végül is, három hónapos romaintegrációs tanácsadásért 2,7 millió forint bárkinek jár!
Gondoltátok volna, hogy milyen jól mehet az újságíróknak, ha elmennek a "balettbe ugrálni"?!
2010.01.07. 07:50
Háború a debreceni rektori székért
A Hajdú Online-on jelent meg a hír: országunk egyik legnagyobb egyeteme rektorválasztás előtt áll. Azt lehetett tudni, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztérium december 28-án kiírta a pályázatot az intézmény vezetői székének betöltésére, arról azonban nem esett szó, szabad pályáztatás nem volt az Észak-alföldi régió neves egyetemén 2006 óta. Akkor ugyanis az egyetemi szenátus döntött arról, hogy az intézmény három nagy egységének vezetője rotációs rendszerben foglalhatja el a rektori széket.
Igen ám, de a jelenlegi fejes, Fésüs László gondolt egyet, és jól megszívatta a körforgásban soron következő, és egyben utolsó Fábián Istvánt, a tudományegyetemi karok elnökét, aki nyilván már előkészítette kicsiny kis malacperselyét, biztosra véve, hogy hamarosan őt illeti a havi több millió forintos rektori apanázs.
A jelek szerint azonban jelenlegi kiskirályunknak eszében sincs ilyen könnyedén adni bemelegített székét, így gyorsan, még tisztsége lejárta előtt megszavaztatta a szenátussal, helyezzék hatályon kívül a rotációs határozatot. Nyilván volt mit ígérni a szenátusi tagoknak, így azok le is szavazták a körforgás elvét.
Azért Fábián sem most jött le a falvédőről, nem akarta ölbe tett kézzel nézni áhított trónjának elvesztését, így hát tett egy próbálkozást, és javasolta, hogy a rotációs rendszert csak az ő rektorsága vége felé töröljék a szenátusi rendből, és csak későbbi ciklusokra vonatkozzon a szabad pályáztatás. De nem jött be a próbálkozás, mert a jelenlegi rektor ezt a javaslatot még csak fel sem vetette a szenátusi ülésen.
A vicc az egészben, hogy Fésüs számára tavaly derült ki, ismét indulhat a rektori székért, mert bár a következő ciklusban betöltené a 65. életévét, a tavalyi törvénymódosítás szerint ez már nem probléma, ha a szenátus 2/3-os többséggel voksol rá. Szóval gondolt egyet, és inkább változtatott gyorsan az őt is pozícióba juttató rendelkezésen. Végül is ő a főnök. Miért is ne!
A legjobb a sztoriban, hogy még drága jó akadémiai elnökünk neve is felmerült az ügyben, egyesek szerint ugyanis az egész Pálinkás agyszüleménye volt, amivel későbbi rektorságát szeretné bebiztosítani oly rég szeretett egyetemén. Talán.
Elképzelhető persze, hogy az egész konspiráció és Fésüsnek most nyomta a vészcsengőt lelkiismerete: mégsem lehet elzárni a többi egyetemi tanárt a rektorság lehetőségétől! Meg persze kicsit törvénybe ütköző is az eddigi gyakorlat. És hát a hatalmon túl komoly, felelősségteljes feladat az egyetemvezetés.
Mégis, ha erre gondol az ember, ilyenkor lelkiismerete helyett az esze kongatja a vészharangot: te hülye vagy???
2010.01.06. 07:50
Emelt szintű vita a semmiről
Az elmúlt évek oktatáspolitikájának szinte egyedülálló momentuma volt, hogy két nagy politikai pártunk okosai egyetértettek az emelt szintű érettségi bevezetésének szükségességében. A sajtó is meglepődve fogadta a hirtelen jött és legalább annyira hirtelen tovatűnő konszenzust, hiszen gyorsan ki is derült, nem úgy van ám az!
Előzetesben: a Magyar Rektori Konferencia több ízben javasolta a szaktárcának, hogy tegyék kötelezővé a magasabb szintű matúrát, hiszen semmi értelme a kétszintű érettségi rendszernek, ha a kutya nem teszi azt kötelezővé. Hülye lesz ugyanis az a gyerek többet tanulni, akinek van egy középfokú nyelvvizsgája, vagy akár igazolni tudja hátrányos helyzetét (ez talán gyakoribb Magyarországon), hiszen így is megkapja a maximum 80 pluszpontból előbbiért a 35-öt, utóbbi esetben pedig az 50 pontot. Ráadásul középszinten fix, hogy jobb érettségit ír, így dupla haszon, hiszen jobb százalékos eredményért jobb pontszám jár, ugyebár. És ez csak azokra vonatkozik, akik állami képzésben akarnak tanulni, a költségtérítéses pontszámokhoz többnyire elég egy hármas középszintű, vagy gyenge négyes érettségi, pluszpontok nélkül.
Éppen ezért a motiváció, az erősebb verseny, illetve az utóbbi évek kedvenc jelszava, a minőség megteremtése érdekében összedugták a fejüket a szocialista oktatási munkacsoport jeles képviselői és kiötlötték, hogy az MRK igényének eleget téve javasolják a felsőoktatási felvételi belépőjeként az emelt szintű érettségit 2012-től. Gondolták jó példa, hogy idén már az állatorvos, orvos, fogorvos szakokra csak emelt szintű érettségivel lehet bekerülni, és ha az orvos-jelölteknek elég volt két év a változásra (mert erről 2008-ban döntöttek) a többi jelentkezőnek is elég lesz. És itt van a kutya elásva. Mert a Fidesz jeles szakértői viszont úgy vélték, két év semmiképp nem elegendő a felkészüléshez, legalább három évre van szükség ahhoz, hogy a gyengélkedő közoktatásunk felkészüljön eme óriási pluszforrásokat igénylő feladatra. Tény persze, hogy az eddigi siralmasan alacsony számú emelt szintű érettségi helyett ennél jóval többre kell felkészülni, de itt csak az arányok változnak, több lesz az emelt szint, kevesebb a közép. Akkor mi végre kell a pluszforrásoktól tartani, kérdem én?
Mindenesetre a két párt jól kitalálta a maga "lényegesen elkülönülő" álláspontját, így nem is csak módosító indítványt, külön törvénymódosító javaslatot nyújtott be a Fidesz. Ezzel persze még semmi gond nem lett volna, hiszen egyfelé eveztek, csak nem egy hajóban.
De mindegy is. A december közepén megszavazott törvénymódosítás szerint ugyanis mégis 2012-től, de továbbra is az egyetemek dönthetik el, hogy a kormány által az előtte lévő két évben meghatározott vizsgatárgyak melyikéből kérnek emelt szintű érettségit, egyáltalán kérnek-e.
Na, ez ám az eredmény Hölgyeim és Uraim! Mert eddig mi volt a gyakorlat? A felsőoktatási intézmények dönthettek arról, mely tárgyból írnak ki felvételit, és hogy kérnek-e emelt szintű érettségit, avagy nem kérnek. (tapasztalatok szerint nem kérnek, mert akkor hogy lesz elég hallgató, vagyis hogy lesz elég pénz). Na mármost, a megszavazott törvénymódosítás szerint kérem szépen a változás: a kormány meghatározza az egyes szakokon előírt felvételi tárgyakat (mondjuk ötöt), ebből az adott intézmény kedve szerint választ kettőt, és eldönti, kér-e emelt szintű vizsgát, avagy nem.
Jeles politikusaink ezen dolgoztak biztosan nem sokat, mondjuk egy-két hetet. Tárgyaltak-vitáztak egyszer-kétszer, rádiós, televíziós nyilatkozatokat adtak, megszólaltak az elektronikus és nyomtatott sajtóban, majd elfogadtak egy olyan törvénymódosítást, amelyről jól tudják, semmiféle változást nem hoz majd a felsőoktatás minőségében, hiszen magában a törvényi szabályozásban sincs semmi lényegi változás, csak egy plusz kör.
Ez itt a ráfordított munka és az eredmény pontos relációja. Pont amilyen az országé és a minőségi fejlődésé.
2010.01.05. 13:30
Új szerzőkkel bővül a Szamárpad
Örömmel tudatjuk, hogy kicsit kinyitjuk a Szamárpadot, ezzel is mintegy felpörgetve az eseményeket, más szemüvegeken keresztül is bemutatván a sok szamárságot.
Holnap reggel 'muksala' posztját olvashatjátok, az emelt szintű érettségivel kapcsolatban.
Továbbra is fenntartjuk, hogy ha bárki ír egy jó posztot, azt megosztjuk (e-mail cím fent jobbra).
2010.01.05. 07:50
Life Long Learning magyar módra
Life Long Learning magyar módra
A kérdés mostanában többször is előkerült, mind a médiában, mind saját tapasztalat alapján. Alapvetően erről beszélünk: meddig tanuljunk, hány diplomát szerezzünk? Az első és legegyszerűbb adekvát választ az élet adta, az utcán kaptam el: „Mi a f@sznak tanulsz, úgy is megdöglesz?! A tanár is megdöglik, előbb-utóbb.” Mélyen húzódó igazság van benne, csak az alapfelvetés hibás. És radikálisan szembefordul, az EU-ban mostanság oly divatos Life Long Learning programmal, azaz az „élethosszig tanulás” koncepciójával. A másik, sokkal élelmesebb megoldás, az, hogy minden évben többen is megpróbálnak úgy második diplomához jutni, hogy az előzőt letagadják, vagy nem vallják be, ez most mindegy. A magyar ugyanis élelmes, és mindig megpróbálja megkeresni a kiskaput. Ha úgy is lehet valamit, hogy nem kell érte fizetni, akkor megoldjuk okosba. Tudva levő ugyanis, hogy csak az első diplomát fizeti az állam, a másodikat csak akkor, ha az előzőt költségtérítéssel jártad. Sokan ezért nem vallják be a dolgot. Mondjuk itt is volt egy hülye, aki letagadta a diplomáját, de az elvégzett tanegységeket, kihúzatta (volna) az indexéből. Le is bukott. Ezt senkinek nem ajánlom ma már, hiszen a felsőoktatási információs rendszer felállta után, minden kideríthető, és nyilvántartott egy diákról, még a kreditjei is. A következő kiskapu, hogy ugyebár az állam csak 12 félévet támogat, többet nem, ezt úgy szokás kijátszani, hogy még nincs diplomád, az utolsó félévben jelentkezel párhuzamos képzésre, így maximálisan ki tudod húzni az állam pénzét. Ügyes. Tényleg! Na, ez most megszűnik, hiszen mostantól csak akkor lehet párhuzamosan államilag támogatott azonos képzési szinten tanulni, ha azt az eredeti tanulmányok megkezdésétől számított 3. félévig el is kezded.
2009.12.22. 10:11
Mire költsék az egyetemek a pénzüket?
- a pénz olyan kincs, ami nincs, nem kellene hülyeségre költeni
Múlt heti blogbejegyzésemhez többen is írták, hogy szerintük, bármennyire is suta lett, jó kezdeményezés a Pécsi Tudományegyetem önmarketing szerepjátéka az interneten.
Örvendezhetnénk mi is, hogy milyen jó, hogy egy felsőoktatási intézmény hallva az idő szavát lép a fiatalok felé, az általuk leginkább használt kommunikációs csatornán, a világhálón. Csak egy nagy baj van: kicsit már megint le vannak maradva, félek, hogy direkt. Szerepjátékot fejlesztetni nem kis pénz (tudjuk, hogy ez is alsóhangon 3 millió lehetet, de inkább több, mivel állításuk szerint, hogy 25 ember dolgozott rajta), ráadásul vannak az interneten olyan népszerű, a fiatalok által használt felületek, melyek közvetlen elérést biztosítanak a célcsoportban, és ez itt a lényeg kérem (!), semmibe, vagy fillérekbe kerülnek. Gondolom Pécsett is vannak olyanok, akik már felfedezték a közösségi oldalak csodáit, ahol az ő célcsoportjuk nagyjából, egészében megtalálható, szerintem egyszerűbb és célravezetőbb (hangsúlyoznám még egyszer: jóval olcsóbb) lenne ilyen felületeken nyomulni. Uram bocsá’, olyan embereket megkeresni, akik ismerik ezeket az oldalakat ától, cettig, meg a fiatalok viselkedését („fogyasztási szokásait”) az ilyen felületeken, és velük boltolni, kampányt szerveztetni. A legfőbb érv talán mindenki számára elfogadható: ha egy határozott célcsoport számára kínálok portékát, melyik a célravezetőbb, megpróbálni őket magamhoz csábítani (nem egyszerű), vagy fogom és odaviszem az árut, ahol a célcsoportom jelentős része tanyázik? A válasz szerintem egyértelmű.
Szóval kicsit nagy mutyizásnak tűnik ez az egész pécsi szerepjátékosdi, ami nem más, mint egy feltupírozott kvízjáték, amit az ’Arckönyv’ oldalán például ingyen lehet csinálni. Arcpirító különbség.
A játék itt: www.csaktudastadunk.hu
2009.12.18. 11:45
Mire költik az egyetemek a pénzt?
- ami nincs, ugyebár
Most derült ki, hogy az egyetemek nyakig állnak az adósságban, mivel ingatlanfejlesztéseiket úgynevezett PPP-konstrukcióban valósították meg, azaz magántőke bevonásával. Ez érthetőre lefordítva annyit tesz, hogy több intézmény is nagyobb terhet vállalt magára, mint a hozzá tartozó állami vagyon értéke. És ezen az sem segít, hogy januártól az egyetemek maguk gazdálkodhatnak saját vagyonukkal, mert az ingatlan értékesítésből befolyó összeget nem fordíthatják „tűzoltásra”, azaz nem költhetik rezsire, és adósság törlesztésre, csak és kizárólag fejlesztésre fordíthatják. Ez alapesetben nem rossz, hiszen nem lehet a szélbe szórni az állami vagyont (vagy az abból befolyt összeget), viszont az eladósodott intézményeket sem húzza ki a csávából. Ehhez képest felfedeztünk egy intézményt (Pécsi Tudományegyetem), amelyik láthatólag dúskál a vagyonban, mert önmarketingre milliókat költ. (A flaszterbetyár beszél belőlem: A hülyeség az megy, arra van pénz!) Az jutott eszébe valamelyik okosnak, hogy a fiatalok szeretnek szerepjátékot játszani a neten, nosza mi is csináljunk (csináltassunk) egyet azt egyetemi életről. Csak úgy, életszagúan! Na, az eredmény csak úgy bűzlik az életszagtól. Például az egész egy „legyen ön is milliomos”, azaz mindenhol, mindenki a műveltségedet teszteli. Pár kiragadott kedvenc: éhes vagy elmész a tescóba, ahol az ajtóban összefutsz egy szaktársaddal, aki egyből megkérdezi a helyzet, és helyszín adta logikus kérdést, hogy „Mit jelent a szociális támogatás?” Kár, hogy nincs olyan válasz, hogy: „Hö?”, vagy hogy egyszerűen leütöd és továbbmész. A következő helyszín az Uránvárosi kávézó (hmm, nagyon csábító név), amit leginkább egy szakadék kocsmának tudnék elképzelni, ahol „húforin” a nagyfröccs, „száhú” a kis hubi, de ahelyett, hogy innátok a bort (a kútból mertet), az angol nyelv rejtelmeiről diskuráltok (take ige és vonzatai) – facsarja az orrom az életszag. Azon már meg sem lepődöm, hogy a török dzsámiban a nitrogén atom elektronszerkezete kerül a témába, soha jobbkor, jobb helyen. A legfőbb kedvenc : „A könyvtáros segítségét kéred, amikor ő elkezdi tesztelni a műveltséged?” Na, nekem itt gurult el a gyógyszer. Válaszom ez lenne: Ki a tököm vagy te, a Vágó Pista? Hol a húsz milám, öreg? Mondjuk, jófejségből idetehették volna a Vágót. És a poén a végére: a fejlesztő szerint ezen az életszagú (bűzlik, az biztos) szoftveren 25 ember dolgozott (minek?), a fejlesztés tízmilliós nagyságrendbe tartozik, aminek a harmadát fizette ki az egyetem (nem kell hozzá sok ész, hogy alsóhangon 3 milliót számoljunk, mint beker. költség). Ja, és azért nem lehet látni a jó válaszokat, mert több játékos reklamált, hogy nem AZ a helyes válasz, amit a fejlesztők fejlesztettek, ezért levették ezt az opciót, mert „nagy energiákat vontak el az üzemeltetéstől”. A rohadt életbe, mennyi energiát felemészt a sok, kis, okoskodó nyikhaj, az anyjukat, nincs helyes válasz, JÓ?!?!
Szóval vannak a gazdagok, akiknek a hülyeségre is van minima 3 misijük, meg vannak azok, akik még a villanyszámlával is sunnyogni kénytelenek. Na, ez az életszagú. Bár szerintem gazdagéknál is lenne jobb helye a pénznek.
2009.12.15. 14:22
Magyar Bálint utolsó bűne 2.
Kicsit elrúgta a pöttyöst nálam ez a Bálint, mármint a Magyar, meg Hiller haver is (bár ő csak végrehajtó) ezzel a felsőoktatási törvénymódosítással. A tegnapi posztban már foglalkoztam egy kicsit a külhoni egyetemek, és képzéseik térnyerésével a magyar felsőoktatásban. Elsősorban az volt a bajom velük, hogy egyes képzések színvonalát a közepesnél kicsit jobb gimnáziumi órák is verik. Másodsorban, most az a legfőbb baj, hogy ezen külföldi intézmények, a törvénymódosításnak köszönhetően elszippanthatnak magyar állami pénzeket, támogatásokat is. Hogyan emeli ez a felsőoktatás színvonalát? Bizony sehogy. Hogyan emeli ez az én adrenalin-szintemet? Bizony nagyon. Nehogy már én támogassam, meg az adóm, a Sorbonne-t, vagy az Oxfordot. Van nekik elég pénzük, támogassák őket a csigaevők, meg a pudingfejek! Ha rajtam múlna, csak magyar egyetem kaphatna állami támogatást. Sőt! Még jobb ötletem van, a hazai egyetemek kapjanak még több pénzt, hogy minél több külföldi intézményben indíthassanak képzéseket, szakokat. Sokkal több értelme lenne, mint annak, hogy a külföldi egyetemek hazai képzésein magyarul tanuljanak a diákok olyan dolgokat, amit egy neves magyar egyetemen is megtehetnének, magasabb szinten. Szóval, inkább a magyar egyetemek „telepítsenek” képzéseket külhonba, ahova, ha elmegy a magyar hallgató, kénytelen lesz nyelvet tanulni. Előtte, és közben, és ezzel még tovább pallérozódik, nem beszélve arról a tudásról, amit ott kaphat pluszban.
2009.12.14. 12:12
Magyar Bálint utolsó bűne
Külföldi egyetemek is részesülhetnek magyar állami támogatásból
Egyre inkább terjedőben van itthon is, hogy egyes egyetemek, és főiskolák jó nevű (erről bővebben később!) külföldi egyetemek képzéseivel csalogatják magukhoz a diákokat. Magyarországon például lehet oxfordi, sőt Sorbonne diplomát is kapni, ez utóbbit például szemeszterenként 210.000 forintért, ami - lássuk be - nem nagy összeg manapság, ráadásul mesterfokú papírt ad. Ki az, aki Közgáz Corvinus diplomát szeretne, ha sorbonne-os papírja is lehet. És valahol itt van a kutya elásva. A Sorbonne egyetem papírját kétségtelenül magasabban jegyzik, mint a Corvinusét, ráadásul, ha fizetni kell itt is, ott is, akkor meg pláne nem mindegy, hogy mi van az oklevélre írva. Én is a „Sorbonne” feliratot választanám. Ennyi pénzért a hülyének is megéri! Vagy ennyi pénzért csak a hülyének éri meg? Nem akarom én a magyar befogadó intézmény (már ahol „szorbonnul”, meg „okszfordul” lehet tanulni) érdemeit kétségbe vonni, se nem a nagy magyar löttyös indulat mondatja velem, én inkább a Corvinust választanám. Ha a Sorbonne-ról akarnék papírt, elmennék Párizsba, persze előtte ismerkednék egy picit a francia nyelv szépségeivel. Mert csuda jó, ha van az embernek sorbonne-os papírja, de ha nem tud franciául (vagy angolul), csak itthon vagizhat vele, itthon meg tudják, hogy melyik papír mit ér, de kétségtelenül jól mutat a nappali falán. Remek marketing-fogás, kár, hogy nem én találtam ki. Kétséges az is, hogy ez a fajta „bővülés” emeli-e a magyar felsőoktatás színvonalát? (Esetleg öregbíti-e a Sorbonne, vagy az Oxford hírnevét, egy magyar kutya-mutya főiskola papírja? De ez legyen az ő gondjuk!) Ma még aligha. Egy ilyen képzést bármikor fel lehet függeszteni, ki lehet vonulni, minőségi korlát nincsen, mivel itthon nincsenek akkreditálva. És ide a rozsdás bökőt, hogy előbb-utóbb ezek a külföldi intézmények megpróbálnak rámenni az állami pénzekre, támogatásokra is. Na, akkor borul majd igazán a bili. Ja, most jut eszembe, hogy a törvénymódosításnak köszönhetően, már szépen rá is röpülhetnek a magyar állami pénzekre a külföldi egyetemek. Köszönjük néked, ó, magasságos Magyar Bálint!
2009.12.08. 16:46
Hiller reformja
Kitalálta ez a Pisti, hogy felemeli a felsőoktatásba való bejutás ponthatárát 240 pontra. Itt volt az ideje, ugyanis eddig csak az nem lett egyetemista, aki egyest kapott az érettségin, és pótvizsgáznia kellett, de egy év múlva már ő is biztos egyetemista volt. Ez a 240 lenne az alsó határ, ennél kevesebb ponttal még akkor sem lehetne bejutni, ha lenne a szakon üres hely. De ez csak két év múlva valósulhat meg, közben annyi történik, hogy januártól már 200 pont lesz a határ. Hiller ezzel az ötlettel odaállt Magyar Bálint mellé, a saját pártja oktatás politikusaival szemben, akik kötelezővé tennék az emelt szintű érettségit az egyetemi bejutáshoz.
Na, alakul ez szépen, lassan visszajutunk oda, ahonnan elindultunk, azaz jó lenne már visszajutni, hogy ne „növényeket” oktassanak az egyetemen, és ne lehessen kettes érettségivel valaki a felsőoktatás tagja. Én is az emelt szintű érettségi mellett lennék, azaz inkább az egy típusú érettségi mellett. Ne legyen minden hülyének érettségije! Legyen újra tétje, és értéke az érettséginek, sőt legyen színvonala! Mindenkinek egységes, ha úgy tetszik, emelt szintű matúrát kelljen teljesítenie! Bár még kérdés, hogy mit szólnak ehhez az intézmények, amelyek fejkvóta alapján kapják az állami támogatást, hiszen így kevesebb lesz a pénzük? De az is elgondolkodtató, hogy mit fog ehhez szólni a Fidesz, akik anno kitárták az egyetemek kapuit mindenki előtt? Persze nem most, hanem jövő nyáron. Mondjuk, én összevonnám a kettőt, legyen kötelező az emelt szintű érettségi, és emeljük fel a ponthatárt! Nem kell minden magyarnak diplomásnak lennie.
2009.12.02. 10:48
Mesterfokú diploma, vagy meló?
Ma már ez az elsődleges dilemma egy egyetemista előtt: lépjen be a munkaerő piacra, és szerezzen minél előbb tapasztalatot, vagy koptassa még két évig az iskolapadot, és szerezzen mesterfokú diplomát? Az igazság az, hogy ma még keveset tudni erről, hiszen az első, már a bolognai rendszer szerint végzettek, még alig hagyták el az iskolát. Nincs még igazi visszajelzése senkinek, hogy mire van kereslet, illetve milyen a kínálat. Egy dolog biztos, a munkáltatóknak a legfontosabb a tapasztalat, ezért ha valaki jó állást akar, minél előbb elhelyezkedik, hogy meg legyen a szükséges kompetenciája. Ezzel azt is állítanánk, hogy igazából ez afelé tolja a rendszert, hogy mindenki csak bachelor diplomát szerezzen, aztán uzsgyi melózni. Hiszen mit kaphatok még két év alatt – gondolja delikvensünk -, amit eddig ne tudtam volna, nem más a mesterfok csak elméleti „vízrerajzolás”. Na, itt van a nagy tévedés. Az igaz, hogy egy töri szak nem úgy épül fel, hogy az alapfokon végzettek csak a Közép-korig tudják az anyagot, a mesterfokú papírral rendelkezők meg napjainkig is, de az alapképzésen csak az alapokat rakják le, aztán jön a mesterfok, és az adja hozzá az écát. Körülbelül annyit tesz a különbség a két végzettség között, mint egy jó, megbízható kisteherautó, és egy luxus-limuzin között. A kérdés tehát az, hogy mit tegyen a bachelor végzettségű diák? Meglátásunk szerint a legcélravezetőbb, ha már az első évek alatt elmegy kulizni valahová egyetem mellett, hogy megszerezze a tapasztalatot, majd három év után elmegy dolgozni, közben eldönti, hogy mit is szeretne az életével, vagy milyen mester diplomát akar. Utána, vagy munka mellett, vagy teljes időben elvégzi a mester szakot. A munka mellett talán azért is jobb, mert az egzisztenciáját is tudja építeni. Itt csak az a gáz, hogy az ember ilyenkor már nehezen veszi rá magát a tanulásra, hacsak nem az élet szorítja rá. De ebben az időpillanatban (az alapfokú oklevél megszerzésének pillanatában) kialakul két másik csoport is, ők nem jelennek meg a munkaerőpiacon. Az egyik, aki még nem tudja eldönteni, hogy mi akar lenni, és diplomahalmozóvá válik (ez is lehet veszélyes, mert már találkoztunk pár emberrel, akik azért nem kaptak munkát, mert túlképzettek voltak, és nem tudták őket megfizetni) , a másik, az „orrfelhúzós”, aki azt mondja, hogy ő ennyiért (!) nem megy el dolgozni.
A mester diploma megszerzése mellett több érv is szól, például nagyon sok olyan (jó) állás van, amihez ez elengedhetetlen. A bachelor diplomával csoportvezető lehetsz, a mesterrel igazgató. De, egy mai munkáltatónál azért is fontos a tapasztalat, mert nincs se ideje, se pénze betanítani a pályakezdő, új munkaerőt, hanem már „holnaptól” profittermelést vár el.
2009.12.01. 16:46
Dagadtaknak nem jár diploma
Természetesen Amerikában találták ki ezt a maflaságot, ráadásul nehezített pályát adtak hozzá, mert a már régóta, konzekvensen túlsúlyosoknak jár az oklevél, csak azoknak kell tornaórára járnia, akik elindultak a dagadás útján. Mondjuk azt nem értem, hogy ez hogy függ össze az agyi kapacitással, akik meg tesi szakokon akarnak diplomázni, úgyis állandóan a tornateremben meg a sportpályákon feszítenek. Így akarják rászoktatni a diákokat az egészséges étkezésre, és a rendszeres testmozgásra. A téma egy afro-amerikai diákok által látogatott intézményben bukott ki, (egyes kutatók szerint) ők hajlamosabbak a testtömeg-index gyors növelésére. Hja, nem kellene a rántott csirkét majonézzel enni! Én nem lennék ilyen elfogult, és az anorexiásoknak sem adnék papírt. Egyenek zsírt, azt kész! Sőt, ők is sportoljanak, fejlesszék izmaikat, hogy legyen rajtuk mit fogni! Különben annak lenne értelme, hogy a felsőoktatás keretein belül kötelező testmozgást írjanak elő, úgy nevezett tornaórát. Vagy ha erre nincs kapacitás, a gyerek sportoljon, amit akar, de hozza el a bérletét, vagy igazolását, hogy hány órát töltött testmozgással az adott félévben. Tudom, aztán mindenki jönne, hogy az plusz pénzbe kerül (nem ér meg ennyit az egészséged?). De hát könyörgöm, különben is pénzbe kerül, ha más nem, akkor a futócipő. Különben meg a legtöbb egyetemen adottak a sportolási feltételek. Sajnos, vagy nem sajnos, ezek a dolgok az embereken múlnak, kényszeríteni soha nem jó, bármennyire is célravezetőnek tűnik. Első lépésként az egyetemi büféket kellene „gasztro-reformálni”: no kólák, víz, természetes gyümölcslevek, mézes tea, csoki helyett müzli-szelet (na jó, lehet Túrós Rudolf is). Különben ez is több problémát vet fel. Alapvetően az a lényeg, hogy sportolni jó, és hasznos, csapatosan meg még vicces is.
2009.11.25. 11:29
Ellenőrző píszí
Nem akartam velük foglalkozni, nehogy azt gondolják magukról, hogy fontosak, de most már nem mehetek el mellettük szó nélkül. (Lám, elérték céljukat.) Van ez a bizonyos ellenőrző.blog.hu, itt olvasható az Indexen (szinte nap, mint nap). Már elsőre gyanúsak voltak, ezzel a levelezős formával, de most már biztos vagyok a csalásban. Az a módszerük, hogy kis bevezető után közölnek egy levelet, amire aztán – mivel véletlenül mindig kikerül az Index címoldalára - ömlik a sok kommentelő, mert mindig olyan tematika van, ami országos érdeklődésre tarthat számot. Legutóbbi pont a „gárdista tanár”-esete. Na, eddig és ne tovább, drága ellenőrzőblog! Én nem tudom, kik vagytok, de sejtem, hogy fizetett Index belsősök, vagy fizetett külsősök, de nem is ez a lényeg. Hanem az átverés, bár tudom, hogy a neten sok minden erről szól. Az átverés, hogy minden nap kaptok egy levelet, na persze… Érdekes, hogy a stílus mindig nagyon hasonló, nagyon tanári, nagyon szájba rágós. Na és a mai? Nagyon píszíre sikeredett. Mondhatnám úgy is, hogy tanítani kellene! A tanár, akinek az iskolájába mindenféle „etnikum” jár, kiborul, mert egy csendes-rendes tanártársáról a gyerekek egy gárdista ruhás képet találnak a neten. Ezt a problémát megbeszélte a gyerekekkel, akik között ez „heves vitát váltott ki”. Már ez olyan, hogy broáfot dobok tőle. Szép, népnevelő, didaktikus, különben meg demagóg, felszínes és annyira mű. De erre a koronát a végén teszik fel: „Azt nem értem, hogy akinek ilyen nézetei vannak, nem tolerálja az országunkban élő kisebbségeket, az miért megy tanárnak, különösen a mi iskolánkban, amiről már tudni lehetett, hogy nagyon színes a palettája, szerencsére.” Ezt hívták anno, az újságírás berkein belül, kommunista lófaroknak. Nem is amiatt vagyok dühös, hogy milyen szép, előre megrendelt, píszí tankönyvből vett nézeteitek vannak, hanem hogy átveritek a népet. Az álszent pofa és forma, ami dühítő.
2009.11.19. 07:50
Elcsalták a HÖK elnökválasztást Pécsett
Bármit teszel, csak a mi emberünk nyerhet – ismerős, ugye?! Sokszor találkoztunk már ezzel a történelem folyamán, ha kívülálló akart indulni valamilyen posztért, két dolog történhetett: elcsalták a szavazást, vagy kis ráhatással megkérték a jelöltet, hogy lépjen vissza. Pécsett feltalálták a harmadik utat (szép magyaros, az biztos). Mivel az istennek sem tudták jobb belátásra bírni a másik jelöltet, az meg csak kötötte az ebet a karóhoz, meg sem tartották a választást, hanem az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK) elnöke, kinevezte az Általános Orvosi Kar Hallgatói Önkormányzatának (ÁOK HÖK) elnökét, választás nélkül. Aztán persze cenzúráztak is, nehogy a „vesztesek” is elmondhassák, hogy szerintük hogy esett a dolog.
Nézzük, hogy mi, és miért is történt! (Legalábbis a vesztes fél szerint.) Persze dióhéjban. A Pécsi Tudományegyetem ÁOK HÖK elnökválasztásán két jelölt indult: IF és BM. Ez utóbbit támogatta, nagy erőkkel, az EHÖK is. Meg is állapodtak szépen a kampány feltételeiben, de aztán jött két elég érdekes felvetés. Történt, hogy IF azt javasolta, hogy a szavazóurnákat a kari dékáni hivatalban tartsák le –és elzárva, míg aktív szavazás nem folyik. Na, már ez nem tetszett az EHÖK elnöknek, sem jelöltjüknek, BM-nek. Szerintük az urnák a legjobb helyen az EHÖK irodában lennének. Na persze, ez pont olyan, mint ha az országgyűlési választásokon az egyik párt „őrizné” a szavazóurnákat, és láss csodát, utána az nyerne. Muhaha, röhöghetnénk. De csak kínunkban. És ezzel még nincs vége. IF javasolta, hogy a szavazatszámláláskor jelen lehessenek az elnökjelöltek megbízottjai a számlálás tisztasága végett. Nincs erre semmi szükség! - böfögték az arcába, hiszen az EHÖK közben Választási Bizottságot hozott létre saját kispajtásaiból, azok majd jól szavatolják a szavazatszámlálás tisztaságát. („Különben is, nem érünk rá ott ácsorogni, míg számolnak.”) Kínos muhaha2: kecskére a káposztát, mi? Bezárkóztok egy sötét szobába, megszámoljátok a szavazatokat, és véletlenül, láss csodát, BM nyerne. Szegény IF itt még nem gondolta, hogy ő itt most nem győzhet, semmilyen körülmények között (mint a magyar válogatott legutóbb Törökországban), illetve csak BM lehet a (meghízott, bocsánat megbízott) HÖK vezető. De, mint a magyar focisták, nem adta fel a harcot, és beleszaladt a szép, nagy, köríves arconrúgásba. Szegény, szegény IF, pedig ő csak törvényes, demokratikus (ohh), tisztességes (még nagyobb Ohh) választásokat akart.
Várjá’, várjá’, várjá’! Van még! Szóval, IF kérte az EHÖK Ellenőrző Bizottságának állásfoglalását az ügyben, amire egy tag reagált (nem az elnök), EB határozat sehol. Minek az bazmeg, demokráciát akarsz játszani? Szóval IF megkapta, hogy ne kekeckedjen már (g-betűs szóval behelyettesíthető), „túllépte a hatáskörét”. Ó istenem, régi szép idők! „Hatáskör túllépés, géppisztolyos vaddisznóvadászat”. De vissza a lényeghez, mert nem érünk rá! Ezek után az EHÖK EB azt is mondta, hogy egy pillanatra sem tudják nélkülözni a pecsétjüket, mellyel lezárnák az urnát. Na, mindezek tükrében, és okán az EHÖK felfüggesztette a választást, már nem először (úgy látszik ez ott a vidám népi játék, ha nem tetszik az ellenjelölt, puff, felfüggesztjük a választást! Ruandában már rég lemachetézték volna az egész brigádot.). IF erre felment a rektorhoz, hogy ugyan má’, drága rektor úr, ez így nem járja. Erre „rektorúr”, salamoni döntéssel, azonnal megsemmisítette a választás végeredményét. Miiiit? De jó lett volna, ha az atombombát is még azelőtt megsemmisítik, mielőtt elkészült volna! A rektor felkérte az EHÖK elnökét, hogy harmonizálja az EHÖK, és az ÁOK HÖK alapszabályát. Erre dec. 31-ig kapott időt. Tehát a választást legközelebb jövő februárban lehet megtartani. És addig ki vezeti a kari HÖK-öt? Na ki? Csak nem a jól megbízott BM? Hát de! Ezután az EHÖK elnök közölte IF-el, hogy "na fiúk, ennek itt a vége"! Lecserélték az ÁOK HÖK ajtaján a zárat, nem engedték a kari lapban, a Confabulában megjelenni az ellenfél véleményét (még a nyomdát is megfenyegették, úgy ám!). Ez meg az a dolog, amit úgy hívnak, hogy cenzúra. Itt a vége, fuss el véle! NA, most láss csodát! Kicsi magyar demokrácia, MÚKOGGY!!!
Szereplők: IF elnökjelölt: Ignácz Ferenc, BM elnökjelölt: Belák Máté, EHÖK elnök: Herendi Ferenc, rektor: Dr. Gábriel Róbert, reagáló EHÖK EB tag (nem az elnök): Juhász Dávid
2009.11.10. 12:00
Hallgatók zsarolják a rektort
Áll a bál Kaposvárott. Illetve nem áll, hiszen nincsen neki helye. De igazából ez sem igaz, hiszen helye is van (mármint a bálnak, közkeletű mai nevén bulinak), csak az nincs nyitva. Ám megint ki kell javítanom magam, hiszen van, amikor nyitva van, és van, amikor nincs. És hát ez a nagy bajuk a kaposvári campus hallatóinak is. Ugyanis ha, nincs buliplész, szétzilálódik a közösségi élet, minden koleszos kénytelen visszavonulni a szobájába, és bután meredni a tankönyvbe, nem is nagyon értve, miről is van nagyba’ szó. Pedig mindenki csak arra vágyik, hogy legyen egy klub, ahol lehet cigizni, meg dumálni, meg jó fröccsöket inni. Szerintem nem nagy elvárás az egyetem vezetőségétől, hogy biztosítsa ezt.
A jó egyetemi vezetés pedig tisztában van vele, hogy kell a klub, hogy jó legyen a hallgatók általános közérzete, ahol kultúráltan mulatozik a "hallgatóság". Építtetett is egyet. Na, itt van a baj, hogy nem maga épített. Megbízta ugyanis az egyetemi büfét, és kisboltot működtető Vitamol Kft.-t, hogy egy régi épületben alakítson ki egyetemi klubot. A lényeg az, hogy ez meg is történt, a Vitamol meg is kapta 5 évre a bérleti jogot, de a rektor szerint a felújítás mértéke akkora volt, hogy a bérleti jogot végül 20 évre kapta a Kft. (az már csak hab a tortán, hogy fölé épített egy panziót). Mondjuk az is vicces, kis magyar abszurd, hogy - saját számításai szerint - a vállalkozó 95 milliót ölt a buliba (szó szerint!), a szakértői vélemény szerint viszont csak 40-et (szerintem a különbség a panzió kialakításából adódik, amit az egyetemmel akarnak kifizettetni). A fő baj viszont az, hogy a Vitamol nem tartja nyitva az Agragon névre keresztelt klubot, csak ad hoc jelleggel lehet itt szórakozni. Ami azért is gáz, mert az egyetem kívül esik a városon, így a diákok csak helyben tudnának „ereszdelahajamat” játszani. A helyi EHÖK többször is kérte az egyetem vezetését a helyzet rendezésére, de szerintük érdemi előrelépés nem történt az ügyben. Most úgy áll a dolog, hogy a hallgatók morcosak, és figyelmeztették a rektort, ha nem képes megnyugtatóan rendezni a klub ügyét, a jövő júniusi rektor-választáson nincs módjukban támogatni őt. Rektor úr, ha ragaszkodik az asztalához, a kocsmaasztalt is meg kell ám faragtatni! De szép legyen ám, és soha ne fogyjon el róla a bor! Ez már csak így működik.
(És még mielőtt szétkommentelnétek az agyamat, hogy milyen egy büdös paraszt vagyok, kijelentem, hogy egyetemi klub kell, hogy legyen. Tényleg!)
2009.11.10. 08:00
Hallgatói levél Bécsből
(El)kaptunk egy levelet. Mert látjuk, hogy a külsős levelek generálják a hozzászólásokat! :-) Változtatás nélkül közöljük.
"Helló Szamárpad!
Két éve tanulok Bécsben és a diáktüntetésekről írnék egy-két gondolatot. Az egyik, hogy azt hittem, amikor kijöttem, hogy csak minket taposott meg a 40 év kommunizmus, de itt ugyanolyan a hallgatói képviselet, mint anno az Elté-n. A tüntetéseket nem a HochschüllerInnenschaft (osztrák hök) szervezte, hanem néhány agilis hallgató, akinek tele lett a hócipője a zsúfoltsággal, aztán amikor kiderült, hogy melléjük állnak a hallgatók, rögtön előkerültek a hökösök. Másrészről az is hasonlóság, hogy Ausztriában is úgy gondolják, hogy az oktatás az állam és nem a piac dolga. Az szülők adóznak és elvárják, hogy a gyerekeik ezért többek között állami kereteken belül diplomát tudjanak szerezni. A harmadik, hogy itt is rögtön politikai kérdést akarnak csinálni a hallgatói törekvésekből, sok ezer hallgató az utcákon, fiatalok, szimpatikusak, lehet velük mutatkozni. Nincs mit szégyellnünk Magyarországon, de ez persze nem azt jelenti, hogy jól van ez így. Tomas, alias Tamás, Bécs"
2009.11.09. 12:26
Elgurult gyógyszerek 1.
Jobb sorsra érdemes Magyar Bálint futja az ámokot. Ő a Nagy Magyar (Felső)oktatási Hökkentő.
Büszke Szemere-leszármazottunknak először az az ötlete támadt, hogy ki kell szervezni a közalkalmazotti státuszból azokat, akik az alaptevékenységgel nem összefüggő munkát végeznek, dadusok, gazdasági szakemberek, takarítók és portások (posztoló kirohanása: mondjuk a töménytelen bunkó portásból már sokunknak elege van, lásd: „portások országa”, ők tényleg takarodjanak vokálba, számlázzanak!). Na, ez nem ment át. Erre Bálintunk jól belehúzott, másodszorra kitalálta, hogy a mindig kezes-jó cimbi Magda Sándoron kívül senki ne legyen közalkalmazott egy felsőoktatási intézményben. Ezt természetesen Magda támogatta, együtt be is nyújtották az országgyűlésnek. Benne foglaltatik, hogy a kedves, antipatikus portás bácsikon kívül, a tudományos kutatók közalkalmazotti jogviszonyát is meg kell szüntetni, azaz egyszerű alkalmazottként kell őket foglalkoztatni. Mindez a spórolás miatt, egy alkalmazottat könnyebb, és olcsóbb kirúgni. Ha kirúgjuk a taki nénit, ki fog olcsóbban takarítani? Gondolom senki, ehelyett jönnek a cimbi takarító cégek, jó pénzért. A dadus hatalmas közalkalmazotti fizetése helyett, ki fog számlára (és mennyiért) gyereket babusgatni? A tudományos kutatónak meg mi állítja meg a kézremegését, és száj-tikkelését, ha alkalmazottként bármikor kirúghatják? Így aztán biztos a minőségi felsőoktatás, és kutatói munka. Ezzel, mondjuk, biztosan jobban lehet motiválni, hogy valaki mit kutasson, és mit ne; mit publikáljon, és mit ne; mit fedezzen fel, és mit ne; mire hívja fel a figyelmet, és mire ne. (Ismerjük, ugye: „Józsikám, ez (a téma) most nem aktuális.”, vagy „Bélukám, a mai helyzetben ezt ne bolygassuk!”)
Ajánlatunk Magyar Bálintnak, hogy visszatérhetne a kaptafához! Azt hallottuk, elég jó szociológusnak indult, míg nem ragadta el a politika. Járja be az országot, és készítsen tanulmányokat, filmeket a mai állapotokról! Pista bácsival, a portással, Ilus nénivel, a dadussal, Marikával, a takarítóval, illetve Jonatán tanár úrral, tudományos kutatóval, hogy hogyan érzik magukat a törvény elfogadása után (mert nyilván átveri ezt az országgyűlésen a Magyar-Magda tandem), miután alkalmazottak lettek, és két hónapra rá kirúgták őket. Tanulságos lesz az biztos, ha meg nem verik…
2009.11.02. 15:58
Alkohol ölte meg a főiskolást, vagy a rendezők?
Az eset a múlt héten esett. Egy buli közben a BMF egyik kollégiumában meghalt egy srác. A tények, amiket ki tudtam bogarászni a netről: buli volt a koliban, alkoholt is fogyasztottak, egy srác megpróbált elindulni a lépcsőn a szobák felé, a rendezők megállították, erre ő megpróbált átmászni (gondolom a korláton), majd lezuhant, és meghalt, a rendőrség gyilkosság miatt nyomoz.
Ajaj, gyilkosság??? Ki ölte volna, meg és miért? Csak azért mert fel akart menni a szobákhoz? Több internetes hozzászólást is olvastam. Sokan arra fogják az egészet, hogy a srác ittas volt. De könyörgöm, ezért meg kell halnia? Arra hivatkoznak egyesek (ostobán), hogy 8 méteres (bentlakók szerint 14 méteres) zuhanásba józanul(!) nem lehet belehalni, ha kiteszi a kezét az ember. Na, azért ez oltári nagy baromság. (Olyan kommentet is olvastam, hogy a közlekedő alapvetően balesetveszélyes.) Mások azt is pedzegetik, hogy a rendezők sem voltak színjózanok. Itt újra azok kerekedhetnek felül, aki szerint: na, tessék, már megint a pia, meg a bestiális koleszos ivászatok követelték áldozatukat. Egyébként csak az vessen köveket bárkire, aki még nem volt részeg, vagy nem csinált még „bebaszcsizva” hülyeséget. Az alapvető hibák ez esetben szerintem a figyelmetlenség rovására írhatók. Az első figyelmetlenség a srácé, aki nem tudta, hogy mennyit bír, de ezt hagyjuk inkább, hiszen sokan ismerik már jól a ló túl oldalát, mégis élnek. A második: ha valaki egy koleszos buliban van, az valakinek ismerőse, nem? Nem szoktak beesni emberek hívatlanul, ismeretlenül ilyen bulikba. Ha ismerősökkel volt, nem tűnt fel senkinek, hogy a gyerek már kissé elázott, kis támogatás kellene neki, esetleg útba igazítani, hogy a kijárat nem arra van? (Arról már nem is beszélve, hogy felrakni a buszra, esetleg hívni neki egy taxit – mert ilyen barátok is vannak ám!) A rendezők figyelmetlensége pedig, hogy ha látták, hogy ittas (azaz, könnyelmű is lehet, hiszen ilyenkor az ember már Highlandernek, de minimum James Bondnak hiszi magát - tapasztalatból tudom) figyelhettek volna rá egy kicsivel jobban, még ha kötözködik is. Felelőtlen „önsorsrontást” megakadályozni felemelő, de minimum királyság.(Persze, ha hagyták, vagy ha segítettek, akkor irány a böri, de a durvábbik ám!)
Mi lehet a megoldás, tiltsuk be az alkohol-fogyasztást a kollégiumokban? Szondáztassuk a rendezőket? Vagy csináljunk olyan tereket, ahol nem lehet leesni? Szerintem egyik sem 100%-osan jó. Figyeljünk egymásra, ez lenne a dolog lényege! Ha valaki ittas segítsük fel, ne belerúgjunk, kapjuk el, ne lökjünk rajta! (Tudom kicsit hollywoodi-szöveg, de hiszek benne. Én is voltam a ló túl oldalán többször is, de baráti (emberi!) segítséggel mindig ágyban ébredtem, nem a lépcsőalján…nem ébredtem.)
Ennyit tudtam kibogozni, ha valaki több tényt tud, leírhatná! Vagy, lássuk a ti verziótokat is!
Részvétem a családnak, és a barátoknak a szörnyű tragédia miatt.
2009.10.29. 12:15
Hogyan motiváljunk érettségizőket?
Például úgy, hogy plusz tudásért plusz pontokat adunk. Pofonegyszerűnek tűnik, igaz? Mégsem az. Érdekes, és megfontolandó felvetéssel állt elő a Felvételi Információs Szolgálat elnöke, Csikesz Tamás. A lényege az, hogy ne 80 pontban maximalizálják a pluszban megszerezhető pontokat az érettséginél, illetve felvételinél. Ugyanis a rendszer ma olyan, hogy egy emelt szintű érettségi tárggyal, és egy középfokú nyelvvizsgával ugyanannyi pontot lehet szerezni, mint három emelt szintű érettségi tárggyal, és mondjuk három középfokú nyelvvizsgával. Csikesz szerint a nem maximalizált pontrendszerrel motiválni is lehetne a diákokat arra, hogy minél többen, minél több tárgyból veselkedjenek neki a magasabb szintű érettségiknek, sőt minél több nyelvből tegyenek nyelvvizsgát. Ezáltal több plusz pontot szerezhessenek, növelve az esélyüket egy felsőoktatási intézménybe való bejutásra, nem mellesleg több, és magabiztosabb tudásra tegyenek szert. A FISZ országos középiskolai kutatásának eredménye ugyanis azt mutatja, hogy az érettségi évében a diákok 80%-a tervezi, hogy emelt szintű érettségit tesz, ám csak 10% teszi le valóban.
Na, végre, egy épkézláb ötlet, hogy az emelt szintű érettségi nem hogy visszanyerje régi fényét, de hogy egyáltalán értelme, és létjogosultsága legyen. A diákoknak évente csak nevetséges hányada teszi le a magasabb szintű érettségit. Semmi érdekük nem fűződik ugyanis hozzá (hacsak nem az, hogy többet tudjanak, de ezt most hagyjuk!), ahogy ahhoz sem, hogy a középfokú „hunglish” nyelvismeretet bizonyító okmányon kívül, egy másik nyelven is beszéljenek legalább középfokú, azaz „party-nyelvi” szinten.
Talán elindulhatnánk újra azon az úton, hogy felsőoktatási intézménybe csak emelt szintű érettségivel legyen esély bekerülni (a FISZ elnöke szerint ma, az erősebb szakokra is be lehet jutni középszintű érettségivel is). Ezáltal, félve mondom ki, de talán az érettségi megszerzésének megítélése is kikerülne a béka feneke alól, és a jelentősége is nőhetne.
A hír itt:
http://www.edupress.hu/hirek/index.php?pid=egycikk&HirID=21410
2009.10.26. 10:27
Legyen ingyenes az ingyenes oktatás!
Jó lenne rájönni, hogy mit is akarunk mi Duna-menti népek (diákok)? Ingyenes felsőoktatást. De milyen áron?! Hogy-hogy milyen áron? Mindenáron. A bécsi hallgatók békésen demonstrálnak a Bécsi Egyetem nagy előadójában, az ingyenes oktatás mellett. Holott Ausztriában ingyenes a felsőoktatás, 2008 óta. A dolog hátulütője éppen ez, hiszen a sógoroknál idén átlagosan 15, de egyes intézményekben 40%-kal iratkoztak be többen, mint tavaly. A legnagyobb kontingenst az országba özönlő német állampolgárságú diákok adják, akiknek – ugyebár – nagy nyelvi nehézségei nincsenek, viszont Ausztriában nem kell fizetni a felsőoktatásért, mint Németországban. De nem csak velük van a baj, hiszen bárki jöhet, aki EU-s állampolgár, és egy kicsit gagyog németül (osztrákul :-)). A hallgatóknak alapvetően tele a tökük, hogy tantárgyakat nem tudnak felvenni, mert egy 25 fős szemináriumi csoportba 500-an jelentkeznek. Ja, azt elfelejtettem mondani, hogy felvételi sincsen. Meg amiatt aggódnak, hogy a bolognai-folyamat rontja az oktatás színvonalát. Ja, kérem, most már késő ezen rugózni, előbb kellett volna emiatt hőzöngeni!
De a diákok most az ingyenes felsőoktatás mellett tüntetnek. Az osztrák kormány ugyanis felvetette, hogy a színvonal érdekében újra bevezetné a tandíjat, vagy a felvételi vizsgát. Na, ez kiverte a biztosítékot (általában mindenhol ki szokta verni a diákok körében, nem csak Bécsben). Indulhat a banzáj! Ki az utcára hőbörögni! Majd be a nagy előadóba „békésen demonstrálni”! Adja magát egy spontán fesztivál a „nekünk milyen rossz dolgunk van” jegyében. Kerül cigi is, sör is, pár amatőr rock –és punk zenekar előadja legújabb „Le a tandíjjal!” „Az oktatás nem eladó” című örökbecsűit, és közben nagyon ellenállnak. De, hogy mi ellen ellenállnak, azt ők maguk sem tudják. Róka fogta csuka: így nem jó, de ne legyen másképp!
2009.10.22. 12:45
Diplomás analfabéták
Hígul a felsőoktatás, ez tény! De, az azért már túlzás, hogy olyan emberek kerülnek ki belőle, akik nem tudják miről beszélnek, és legtöbbször, ha olvasnak valamit, nem nagyon értik, hogy miről is van nagyba’ szó.
Főiskolai oktató cimbi mesélte, hogy a magyar nyelvvel a diákok hadilábon állnak. Aki azt hiszi, hogy tud összetett mondatot írni, az fél oldalnál alább nem adja, viszont mit neki az alany, és az állítmány egyeztetése, de a „többes szám, egyes szám” problematikája sem nagyon érdekli őket. Aki meg tudja, hogy nem tud összetetten fogalmazni, háromszavas mondatokat kreál. Nem beszélve a maximum 500 szót felölelő szókincsről. De köztudomású az is, hogy bölcsész szakokon (kiemelkedően a kommunikációs képzéseken résztvevők) helyesírási röpdolgozatokat kell íratni, ami ugye az általános iskola feladata lenne. Nem beszélve arról, hogy a legtöbb oktató panaszkodik, hogy az általános műveltség is a béka feneke alatt van. Ha bármilyen irodalmi, közéleti utalást tesznek, néznek rá, mint borjú az új kapura, a filmes utalások még csak mennek (persze itt sem Bergmanra kell gondolni). Egy kommunikáció tanár panaszkodott nekem, hogy első évfolyamon Dosztojevszkij - órát kellett tartania, mert a nebulók közül, aki tudta egyáltalán, hogy élt egy ilyen író, egy művet sem tudott tőle említeni.
Természetesen ez a tanárok felelősségét is felveti, és nem csak az egyetemi oktatókét. (A média felelőssége közhely, de amíg a hallgatók többsége RTL Klubos Mónika-show-n, Blikken nevelkedik és tanulja meg AZT a nyelvet, nincs min csodálkozni. A teljes felmérésről: „Diákok médiafalása” címen alant olvashattok egy posztot.) Bár olyanról is hallottunk már, hogy valaki csak azért kapott ötöst, mert fizetős szakra járt. A fent említett főiskolai tanár mondta, hogy a kommunikáció szakokról kikerülő „újságíró” palántákat a szakma közelébe sem engedné, vagy csak úgy kaphassanak diplomát, ha megesküsznek, hogy nem a „szakmájukban” helyezkednek el.
Arról nem beszélve, hogy mit ér a diploma, ha csak azért adják, mert kifizetted (apu, anyu) a tandíjadat. („Ha kifizettem, akkor jár. Nem?!”) Tudásod nulla, egy épkézláb magyar mondatot nem tudsz leírni, s nem tudod, hol lakott itt Vörösmarty Mihály.
2009.10.20. 11:01
Bokros tandíjból fizetné a tanárokat
Tegnap ismertette az MDF EP-képviselője a felsőoktatásban általa üdvösnek tartott reformokat. Először is, egy független szakértői bizottságot állítana fel, amely véleménye alapján a mai 70-ről 20-25-re redukálná az intézmények számát. Ez a bizottság döntené el, hogy mennyi pénzt kapnának az intézmények az államtól. Az átvilágítás során meg kell vizsgálni a hallgatók érvényesülési lehetőségeit, de az oktatók tudományos teljesítményét is, melyet nem a szakfolyóiratokban megjelent cikkek szám alapján kellene mérni, hanem azok hatása alapján. No, itt álljunk meg egy szóra! Egy tudományos cikk hatását mi, és ki dönti el? Milyen ismérvek alapján? Hogy fogjuk mérni, hogy hányan olvassák, az milyen hatással van gondolkodásukra, munkásságukra? Vagy adott idő alatt hányan hivatkoznak rá?
Többcsatornás finanszírozást javasol Bokros. Ennek első eleme egy állami fix pénz lenne, mellyel támogatja az intézmények állandó költségeit, tartaná fenn az infrastruktúrát. De, hogy ez milyen mértékű legyen, egy bizonyos felsőoktatási rangsor döntené el. Szerinte a ma a médiában közzétett rangsorok félig megalapozottak, így az államnak kell rangsorolnia a felsőoktatási intézményeket. Huhh, ezt ismerjük, ahol „baráti” a vezetés, ott lesz pénz kollégium-fejlesztésre, ahol nem, azok meg nyissanak sátortábort!
És itt jön a java! Az úgynevezett változó költségeket, ilyenek a tanári fizetések is, a tandíjból fedeznék. A harmadik forrás pedig a vállalti együttműködésekből, illetve az uniós forrásokból esne le az egyetemeknek.
Jó Bokros Lajosunk szerint a „keretszám” fogalma elavult, és antiszociális, hiszen azokat támogatja, akiknek van pénzük, és a felvételin is jól teljesítenek. Szerintem meg pont nem, csak azokat támogatja, akik a felvételin jól teljesítettek, a többiek meg fizetnek, ahogy eddig is fizettek. „Aszongya” a Lajos, hogy a már felvételt nyert diákok pályázhassanak állami költségtérítésre, de csak szociális alapon, ehhez szerinte az kell, hogy már a tanévkezdés előtt egy évvel le kellene adni a felvételi kérelmeket. Ezzel a felvetteknek mintegy 15-20 %-a részesülhetne csak állami támogatásban.
Végére is maradt a Lajosnak még humor bon-bon a tarisznyájában: át kellene alakítani az intézmények irányítási rendszerét is. Szerinte ma az egyetemi szenátusok túl nagy hatáskörrel rendelkeznek a gazdasági tanácsokhoz képest. Fordítva lenne jobb! A gazdasági tanácsok helyett határozott tulajdonosi jogosítványokkal felruházott Fenntartói Tanácsra van szükség. A szenátusok pedig takarodjanak vissza vokálba, tudományoskodni, meg tanszabadságot védeni.
Na, erre varrjatok gombot!
2009.10.19. 12:20
Diákok médiafalása
Azaz a mindenkit érdeklő kérdés: mit fogyasztanak a fiatalok a klasszikus média kínálatból? Az Ifjúság 2008 program 8000 fős mintán mérte le a 15-29 éves korú fiatalok média fogyasztását, avagy mit olvas, mit hallgat, mit néz az ifjúság (illetve, 2008-ban mit fogyasztott a klasszikus médiakínálatból). Régi újságírói fordulattal élve, az eredmény meglepő (ha jobban belegondolunk, nem is az). Lássuk tehát!
Az első kérdés: melyik tv-csatornát nézi leggyakrabban? Az RTL Klub fölénye itt is nyilvánvaló a TV2-vel szemben, de itt sokkal nagyobb a különbség, mint a teljes lakosság körében. Utánuk már besűrűsödik a mezőny, a „kicsik” közt lévő különbség, illetve alapvetően a nézettségük is elenyésző. De láthatóan „erősek” a tematikus csatornák (ismeretterjesztés, zene, sport, filmek). Íme az első tíz helyezett: RTL Klub (47,01%), TV2 (17, 90%), Viasat3 (3,89%), Sport1 (3, 58%), Discovery (3,53%), Viva (3,17%), m1 (2,61%), Cool TV (1,89), Spektrum (1,74%), HBO-k (1,59%). És 0,92% az egyáltalán nem tévézők aránya.
A másodlagos preferenciáknál a helyzet megfordul, itt a TV2 az erősebb, bár kisebb különbséggel. Az egyértelmű, hogy aki megunta az RTL Klubot, nagy valószínűséggel a TV2-re megy tovább, illetve fordítva. A filmőrültek pedig, ha nem találnak semmit az HBO öt darab csatornáján, a Film+-nál kötnek ki, kiegészülve a Bud Spencer/Terence Hill, illetve Csillagok háborúja-rajongókkal. Így néz ki az első tíz: TV2 (34, 67%), RTL Klub (21,54%), Viasat3 (5,81%), m1 (4,12%), Discovery (4,07%), Viva (3,26%), Sport1 (3,04%), Cool TV (2,39%), Spektrum (2,33%), Film+ (2,12%)
Második kérdés: melyik rádiót hallgatja leggyakrabban? A két nagy (Sláger, Danubius) itt is viszi a prímet, de nincs nagy különbség. Ha haloványan is, a fiatalok körében a Danubius jobban megy, és ami feltűnő, hogy a fiatalok szeretik hallgatni a helyi rádiókat. Azért is érdekes ez, mert a jövő évi választások előtt a az MSZP, és a Fidesz próbálja a két legnagyobb országos rádió-frekvenciát megszerezni. Érdekes a Gold FM jó szereplése is, hiszen ők helyi adó Kelet-Magyarországon, és ha csak a helyi hallgatottságot nézzük, bőven verik a két nagyot. Az első kilenc: Danubius (22,82%), Sláger (18,37%), helyi rádiók (11,81%), Rádió1 (7,70%), Petőfi (5,48%), Juventus (5,13%), Roxy (4,11%), Gold FM (2,17), Kossuth (2,00%), nem hallgat rádiót (8,10%)
A másodlagos preferenciák között is a Danubius vezet, de csak alig a Sláger előtt, jelentősen megerősödik a Juventus, és még mindig tartják magukat a helyi adók, a Rádió1 és a Petőfi. Az első kilenc: Danubius (22,98%), Sláger (21,80%), Juventus (11,14%), helyi rádiók (10,75%), Rádió1 (7,53%), Petőfi (5,41%), Roxy (4,00%), Gold FM (2,20%), Kossuth (1,41%)
Harmadik kérdés: melyik napilapot olvassa leggyakrabban? Írhatnánk, hogy a Blikk toronymagasan vezet, ami igaz is, viszont a helyi lapok olvasottsága kétszer akkora, mint a vezető bulváré. Érdekes, hogy a jobbra áthangolt Magyar Hírlap már tavaly lenyomta a Népszavát a korosztályban, idén biztos duplát ver rá. Az első kilenc: megyei napilap (44,06%), Blikk (18,33%), Metropol (6,11%), Nemzeti Sport (3,46%), Népszabadság (3,26%), Bors (1,83%), Magyar Nemzet (1,56%), Magyar Hírlap (0,68%), Népszava (0,48%), nem olvas napilapot (16,50%)
A másodlagos olvasottsági adatoknál derül ki a turpisság, hogy a Blikk olvasottsága sem gyenge, de egy háztartásban ha két lapot vesznek, előbb olvassák a megyei napit, majd a Blikket, de mindkettő ott van az asztalon. Sőt, itt mindenki növelni tudta olvasottságát, kivéve a helyi lapot, ami azt is jelenti, hogy azt olvassák mindenhol elsődlegesen, a többi csak adalék. Az első kilenc: Blikk (35,82%), megyei napilap (14,91%), Metropol (13,09%), Bors (8,91%), Népszabadság (6,73%), Nemzeti Sport (5,82%), Magyar Nemzet (3,64%), Magyar Hírlap, Népszava (1,64-1,64%)
Negyedik kérdés: melyik hetilapot, folyóiratot olvassa leggyakrabban? Ki lepődik meg, ha azt mondom, a Story a fiatalok körében is tarol, és itt is erősek a női lapok. Itt is látszik, hogy az újságolvasók többségét a nők alkotják. Szintén jellemző, hogy az első tízbe a politikai hetilapok közül csak a HVG tudta beverekedni magát. Az első tíz: Story (15,30%), Kiskegyed (6,73%), Nők Lapja (6,30%), HVG (4,32%), Meglepetés (2,71%), Best (2,56%), Autó-motor (1,83), Maxima (1,61%), Képes Sport (1,54%), Bravo (1,46%), nem olvas hetilapot, folyóiratot (22,47%)
A másodlagos preferenciáknál látszik tisztán, hogy az olvasók tábora mennyire elnőiesedett. Kaszálnak a bulvár, és a női lapok. Az első tíz: Story (11.66%), Best (8,37%), Kiskegyed (7,32%), Meglepetés (6,73%), Nők Lapja (5,83%), Maxima (2,39%), Tina (2,24%), Joy (2,54%) Cosmopolitan, HVG (2,09-2,09%)
Alapvetően az látszik, hogy a nyomtatott sajtó a legnagyobb vesztese a fiatalok médiafalásának. Az ifjabb generációnak még a napi sajtó egy napos átfutása is sok, nem hogy egy hetilapé. Bár az is egyértelműen látszik, hogy a helyi tartalmaknak még mindig erős vonzereje van a klasszikus médiában. De a fiatalok a képernyőt bámulják legszívesebben. Az Internet Hungary-n hallottam az adatot, hogy míg 2000-ben ugyanezen korosztály 24%-a használta az internetet, addig ez a szám ma már 80%. És egy megdöbbentő számsor a végére (mindenki maga döntse el, hogy melyik részén döbben meg!). A korosztály ugyanaz.
Internetezik, és olvas: 37%
Nem internetezik, és nem olvas: 25%
Nem internetezik, olvas: 19%
Nem olvas, internetezik: 19%