Áll a bál Kaposvárott. Illetve nem áll, hiszen nincsen neki helye. De igazából ez sem igaz, hiszen helye is van (mármint a bálnak, közkeletű mai nevén bulinak), csak az nincs nyitva. Ám megint ki kell javítanom magam, hiszen van, amikor nyitva van, és van, amikor nincs. És hát ez a nagy bajuk a kaposvári campus hallatóinak is. Ugyanis ha, nincs buliplész, szétzilálódik a közösségi élet, minden koleszos kénytelen visszavonulni a szobájába, és bután meredni a tankönyvbe, nem is nagyon értve, miről is van nagyba’ szó. Pedig mindenki csak arra vágyik, hogy legyen egy klub, ahol lehet cigizni, meg dumálni, meg jó fröccsöket inni. Szerintem nem nagy elvárás az egyetem vezetőségétől, hogy biztosítsa ezt.

A jó egyetemi vezetés pedig tisztában van vele, hogy kell a klub, hogy jó legyen a hallgatók általános közérzete, ahol kultúráltan mulatozik a "hallgatóság". Építtetett is egyet. Na, itt van a baj, hogy nem maga épített. Megbízta ugyanis az egyetemi büfét, és kisboltot működtető Vitamol Kft.-t, hogy egy régi épületben alakítson ki egyetemi klubot. A lényeg az, hogy ez meg is történt, a Vitamol meg is kapta 5 évre a bérleti jogot, de a rektor szerint a felújítás mértéke akkora volt, hogy a bérleti jogot végül 20 évre kapta a Kft. (az már csak hab a tortán, hogy fölé épített egy panziót). Mondjuk az is vicces, kis magyar abszurd, hogy - saját számításai szerint - a vállalkozó 95 milliót ölt a buliba (szó szerint!), a szakértői vélemény szerint viszont csak 40-et (szerintem a különbség a panzió kialakításából adódik, amit az egyetemmel akarnak kifizettetni). A fő baj viszont az, hogy a Vitamol nem tartja nyitva az Agragon névre keresztelt klubot, csak ad hoc jelleggel lehet itt szórakozni. Ami azért is gáz, mert az egyetem kívül esik a városon, így a diákok csak helyben tudnának „ereszdelahajamat” játszani. A helyi EHÖK többször is kérte az egyetem vezetését a helyzet rendezésére, de szerintük érdemi előrelépés nem történt az ügyben. Most úgy áll a dolog, hogy a hallgatók morcosak, és figyelmeztették a rektort, ha nem képes megnyugtatóan rendezni a klub ügyét, a jövő júniusi rektor-választáson nincs módjukban támogatni őt. Rektor úr, ha ragaszkodik az asztalához, a kocsmaasztalt is meg kell ám faragtatni! De szép legyen ám, és soha ne fogyjon el róla a bor! Ez már csak így működik.

(És még mielőtt szétkommentelnétek az agyamat, hogy milyen egy büdös paraszt vagyok, kijelentem, hogy egyetemi klub kell, hogy legyen. Tényleg!)