Gondolt egy nagyot a kormány, s törvényjavaslatot nyújtott be, mely tervezet szerint a 2014-2015-ös tanévtől kötelező lenne a heti öt testnevelésóra az általános iskolákban. Indoklásuk meggyőző, logikus, és szívet melengető. Lám, ezek a derék politikusok igenis foglalkoznak a kisiskolások testi és lelki épségével. Mert ugye ép testben, ép lélek. Bólogatunk is nagyokat, igen, legyen csak minden nap testnevelés. Egy kis mozgás jót tesz a gyereknek. Igen ám, de van, aki racionálisan is tud gondolkodni. A PDSZ nem is kérdőjelezi meg azt, hogy milyen jó is a heti öt tesi, csak azt nem látják át, hogyan valósítható az meg. Még mielőtt tiltakozásuk csak dacnak tűnne, levélben vázolták fel, hogy mi is a gond. Mint mondják, megvalósíthatatlan a heti öt testnevelés, mert még az infrastruktúra és az eszközök fejlesztését követően is csak arra lesz lehetőség, hogy délután tartsák meg az előírt testmozgást. Azonban ehhez is szükséges még az angolszász iskolamodell elemzése, hogy egyáltalán képesek legyenek a magyar iskolák előre lépni az ügy érdekében. Nem mellesleg az intézmények jelentős hányada a jelenlegi kötelezettségeinek sem tud megfelelni, a tornaterem kapacitása miatt olykor a folyóson is tartanak testnevelés órát. A sort pedig napestig lehetne sorolni, a PDSZ felvetéseivel, vagy anélkül is - sajnos, és ehhez elég csak a magyar körülményekre gondolni.

Így az ember akarva akaratlanul is egyetért a PDSZ álláspontjával, még ha egy ilyen szívet melengető kezdeményezésről is van szó: „Nem illő javaslat egy törvénycsomag hatályosító pontjain belül olyan törvénymódosítást előterjeszteni, amely komoly szakmai aggályokat vet fel, továbbá rendszeridegen: a tervezet egyik pontja ugyanis a testnevelés tárgyban feloldaná a pedagógusi végzettség kötelezettségét 2015. szeptember 1-től. Ez elfogadhatatlan mind tartalmában, mind az eljárást illetően.”