Nemzetközi tanterv kialakítása, a nyelvtudás ösztönzése és a digitális oktatás bővítése szerepel az Európai Bizottság tervei között. Ahhoz, hogy a hazai egyetemek ösztönözzék, hogy a hallgatók mobilitási programokból kimaradók többsége (85 százalék) is nemzetközi látókört szerezzen, és ők is el tudják sajátítani azokat a nemzetközi készségeket, amelyekre a mai globális világban szükség van, rengeteg pénzt kell előteremteni. Ez azonban már komolyabb gondokat okozhat a hazai intézmények számára, tekintve, hogy évről évre csökken a felsőoktatásra szánt költségvetési összeg.

A Bizottság szerint ugyanis elengedhetetlen, hogy kontinensünk 4000 egyeteme átalakítsa működésének módját, hiszen a nemzetközi felsőoktatási színtér nagyságrendjét és egyéb sajátosságait nézve is gyökeres átalakuláson megy keresztül, ahogy egyre jelentősebb verseny jelentkezik olyan országok felől, mint Kína és India. Azt is fontos áttekinteniük tehát többek közt a magyar felsőoktatási intézményeknek is, hogy milyen képzéseket tudnak nyújtani, melyek vonzóak lehetnek a külföldi diákok számára.

Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős biztos így nyilatkozott: "Az európai egyetemeknek globálisan kell gondolkodniuk. Stratégiailag megtervezett lépéseket kell tenniük, hogy kihasználhassák azt, hogy Európa a legjobb felsőoktatással rendelkező területek hírében áll."

A legtöbb magyar egyetem már kiemelt célként tekint a nemzetköziesítésre, intézményi stratégiájukban előkelő helyet foglal el a képzések vonzóvá tétele a külföldi hallgatók körében, valamint a határon túli intézményekkel való együttműködések kialakítása. Hazánkat elsősorban a nemzetközi viszonylatban megfizethetőnek számító orvosi és állatorvosi képzésünk miatt látogatják nagy számban külföldi hallgatók, de vonzó lehet számukra a hazai agrárképzés is. Tavaly 3757 hallgatót fogadtak magyar egyetemek, valamint cégek és vállalkozások az Erasmus program keretében. A magyar hallgatók elsősorban Németországba, Spanyolországba, Franciaországba, Olaszországba és Hollandiába pályáznak, míg hozzánk Németországból, Törökországból, Franciaországból, Spanyolországból és Romániából érkeznek a legtöbben. A külföldi hallgatók befogadását illetően kiemelkedik a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara, mely hazánk egyetlen és Európa egyik legrégebbi állatorvosképző intézménye, ahol a hallgatók több mint 60%-a az idegen nyelvű képzésekre jár.

A képzések vonzóvá tétele és nemzetköziesítése érdekében elengedhetetlen az angol nyelvű képzési tartalmak kidolgozása, a tananyagfejlesztés, a digitális eszközök alkalmazása, a kollégiumok és az intézmények infrastrukturális felújítása. Az ehhez szükséges összeg előteremtéséhez a központi költségvetés szűkössége miatt marad az iparral való együttműködés, valamint minél több önköltséges hallgatói hely meghirdetése, mely megoldásokra sokan mentőövként tekintenek. Ezek az összegek egyelőre azonban arra is alig elegendőek, hogy az egyetemek és főiskolák adósságaikat kiegyenlítsék. Fejlesztésekről már senki sem mer álmodni. Ebben a kiélezett versenyben a felsőoktatás magán szereplői juthatnak ismét előnyhöz, akik elegendő tőkével rendelkeznek ahhoz, hogy infrastrukturális fejlesztéseikkel, az ipari szférával való kooperációjukkal még vonzóbbak lehessenek a külföldi hallgató számára.

A bejegyzés trackback címe:

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vladimir964 2013.08.07. 10:12:29

Nem feltétlenül csak a magánegyetemek juthatnak előnyhöz. Ez csak gondolkodási mód kérdése. Ki tiltja meg egy állami egyetemnek, hogy kooperáljon egy magáncéggel, hogy az bizonyos képzésekhez, fejlesztésekhez hozzájáruljon, persze úgy, hogy a mérleg másik serpenyőjébe is kapjon valamit? Ki tiltja meg a közös kutató-fejlesztő munkát? Ez normálisabb helyeken nemcsak hogy bevett szokás, hanem magától értetődik. Hát ige, az autokrata elefántcsonttoronyban leledző rektorok ideje lejárt, immár itt is menedzserekre van szükség diktátorok helyett.

Válasz erre 

Magyarnaba 2013.08.07. 10:21:08

Ez így van. Nem tudunk mást tenni. A magyar "alapanyag" (gusztustalan kifejezés) demográfiai okokból is fogytán van, ráadásul a kormány a beérkező korosztályok nagy részét egyszerűen elvonja a felsőoktatástól. A túlélés útját kutató szakmai közösségek kénytelenek hallgatókat importálni. Ebben a versenyben egy külföldtől egyre inkább elzárkózó társadalom eleve vesztes pozíciókat foglal el, őszintén szólva csak a legnagyobb egyetemek egy-két képzésénél látok esélyt sikerre.

Már ha sikernek nevezhetjük azt, hogy a magyar adófizetők pénzéből felépített infrastruktúrát tovább működtetjük, de már nem magyar hallgatók számára. Ez mélységesen igazságtalan.

Válasz erre 

panelburzsuj 2013.08.07. 11:21:14

@Magyarnaba:

Az is mélységesen igazságtalan, hogy magyar adófizetők pénzén felépült BKV járatain külföldiek is kéjtrolizhatnak.

Válasz erre 

panelburzsuj 2013.08.07. 11:22:15

@panelburzsuj:

Sőt!

Vidéki suttyók is!

Válasz erre 

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2013.08.07. 11:54:48

A nemzetközi oktatás területén is jelentkezik a magyar felsőoktatás urambátyám jellegéből adódó kontraszelekció problémája. A pozícióban lévő idősebb oktatók jelentős részének nemhogy megfelelő tudományos fokozata nincs, hanem a nyelvismerettel is komoly problémáik vannak, ezért nemhogy rendszeresen angolul/németül/franciául előadni nem tudnak, hanem idegennyelvű publikációjuk is csak elvétve akad. Miközben ilyen oktatók ülnek mondjuk PhD nélkül adjunktussá vagy PhD-vel címzetes docenssé kinevezve, addig a 2-3 nyelven publikáló, angolul előadó fiatalok örülhetnek, ha kinevezik őket adjunktussá, miután megszerzik a PhD-t. És persze örüljenek, ha a kutatásaikat nem lopja el a tanszékvezető vagy valamelyik magasabb beosztású munkatársuk...

Válasz erre 

béla a görög (törölt) 2013.08.07. 13:59:09

@Magyarnaba: Fizetnek a képzésért? Fizetnek. Az magyar verejtéket habarcsot, követ is fizetik amiből az egyetem áll? Fizetik. AKKOR NINCS TÖBBÉ OLYAN HOGY MAGYAR!!! Megveszik a képzési költcségben az egész magyar történelmet (rohadtul érdektelen számukra), nemzeti büszkeséget (rohadtul érdektelen) meg a lerobbant épületeket is infrastruktúrástól.
Vésd észbe, ha fizetek akkor megveszek minden ilyen maszlagot. Merthogy felszámolják. A pénzért egy dolog érdekes, hogy minnél jobb legyen a képzés. slussz.

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: