Pedig lelki füleimmel szinte hallom a leendő hallgatók égig ható örömkiáltásait: „Juhé, hurrá, na, tudtam, én megmondtam, király!!!!” – hangozhatott, amint elolvasták a tegnapelőtt kora este megjelent hírt: az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette az állami ösztöndíjasokkal kötendő hallgatói szerződésről szóló kormányrendeletet, és mint ilyet, meg is semmisítette gyorsan. Nincs több röghöz kötés, nincs több kényszerű hazai munkavállalás, mehet mindenki, amerre lát…

Gondolják a mámorból még fel nem ocsúdó fiatalok. Csakhogy azért nem minden arany, ami fénylik. Az Alkotmánybíróság valóban remek dolgot tett a jövő hallgatóinak szemében, ám a határozat korántsem jelenti azt, hogy végleg eltűnik a hallgatói szerződés. Ugyanis: az Ab pusztán a hallgatói szerződés tartalmát szabályozó KORMÁNYRENDELETet találta alkotmányellenesnek. A hírből – többszöri átolvasás után – világosan kitűnik: az Ab-nak annyi volt a baja, hogy egy kormányrendelet nem emelkedhet törvényi szintre, azaz a hallgatói szerződésre vonatkozó feltételeket – ki kivel köti, mennyi időre, miért és hogyan – TÖRVÉNYben kell rögzíteni. Ha tehát ez megtörténik, törvény írja elő a korábban rendeletben megfogalmazottakat, akkor semmi akadálya nem lesz a röghöz kötésnek. A törvénykezés pedig már be is indult: egy újabb tervezet – de immár törvényi köntösben – tart a Ház elé, és vár, minden bizonnyal rövid ideig, az elfogadásra.

Tudom, szomorú hír ez azoknak, akik már megvették a pezsgőt, behűtötték és eltervezték, ahogy a szép csillagos ég alatt este tábortüzet gyújtanak és elégetik a szerződést szimbolizáló papírdarabot. Nekik csak azt tudom tanácsolni: nézzék meg az üdítő nedű lejárati dátumát, és ne igyanak előre a medve bőrére!