Míg itthon csak találgatunk, addig az amerikaiak megvizsgálták, hogy okosabb vagy hülyébb lesz-e az e-olvasót, tehát elektronikus könyvet használó diák. A kérdés pedig nagyon is aktuális, a világ felgyorsul, a könyv porosodik, a tanuló pedig e-olvasóval kezében ül a tanórán. Reménykedünk, hátha mi is részesei lehetünk a virtuális csodának, közben az amerikai fiatalok 80 százaléka inkább tankönyvből tanulna.
Az almával fémjelzett tengerentúli, de már Magyarországon is körbe rajongott táblagép ugyan mobil, de nem a legtökéletesebb a folyamatos monitorról történő olvasásra, mint ahogyan a szárnyait bontogató e-könyv is csak addig király, amíg nem kezdünk tőle pislogni. Az e-tinta kijelzők viszont vibrálás mentesen, szürke alapon fekete betűkkel jelenítik meg a szövegeket, szinte mint a tankönyvben. Tökéletes. De miért jobb, mint a könyv? Az sem károsította a látást, fejfájást sem okozott. Az eredmény eddig egy-egy. Mégis mindenki azt harsogja, bizony előfordulhat, hogy az e-olvasók leválthatják a hagyományos könyveket és jegyzeteket. Az amerikaiak nem haboztak hát, kiderítették mit hoz a jövő: a kérdés eldöntéséhez 62 elsőéves diák kezébe nyomták bele az e-olvasót, rajta a szükséges tananyaggal. Csodák csodájára, amikor év végén megkérdezték, hogy jó volt-e, a vizsgálat a következő eredményt hozta: senki sem akart tovább kockafejű lenni. Az e-olvasókat használó diákok ugyanis folyamatosan lemaradtak a pörgős tanórákon, mert nem tudtak kellően gyorsan lapozgatni a kijelzőn. Emellett az eszköz a szóban forgó tanagyag átlátásában sem segítette őket, két különböző fejezetet vagy ábrát ugyanis még mindig egyszerűbb egy könyv oldalain összevetni. Nesze neked e-tinta, mit ér veled az ember. Persze az amerikai fiatalok saját evidenciájukra is rácáfolnak: ugyan a diákok 75-80 százaléka visszatérne a tankönyvekhez, 95 százalékuk javasolná társainak, hogy vegyenek e-olvasót. Naná, hogy személyes célra. Állításuk szerint regények és magazinok olvasására nagyszerű ugyanis. Szinte látom magam előtt, ahogy a magyar oktatásban elterjed az e-olvasó, mert azzal jobban lehet motiválni az amúgy is műveletlen, könyvet nagy ritkán a kezében tartó diákságot.
A cél, ahogy általában, nemes, az eszköz modern és előremutató, csak a felhasználó használja másra. Személyes célra. Nem kínos már, hogy mit olvasunk a buszon, hiszen míg korábban a könyv borítója elárulta magát és sejtette a tartalmat, addig az e-olvasó nem teszi ugyanezt. A rendkívül fifikás fiatal pedig nyilván nem a Pál utcai fiúkat fogja kezébe az új e-világban, hanem pont azokat a tartalmakat, amiket korábban nem lehetett. Egy interjúban Galántai Zoltán író, jövőkutató figyelmeztet - pont az ünnepi könyvhét ürügyén-, hogy a könyvek multimédiássá válása a nyugati értelemben vett gondolkodás visszaszorulását is okozhatja.
Persze csak akkor válik valósággá a rémálom, ha az előnyök helyett a kiskapuk felfedése terjed el.
