A Kaposvári Egyetemen oktató tanárnő arra kereste a választ felmérésében, hogy mit is tudnak a diákok nemzeti ünnepeinkről, a gyásznapokról és az emléknapokról. Micsoda hülyeség. Gondoltam szemöldököm felvonva, hiszen ez alapműveltség, mindenki tisztában van velük. Ám kiderült, a tanárnő ráhibázott a témaválasztással, az eredmények sokkolnak. Miközben háborgunk, hogy összekeverik Budapestet Bukaresttel, mellünket kihúzva büszkélkedünk, hogy igenis a mi nyelvünk a legszebb a világon, ugyanakkor a megkérdezett 8-15 éves diákok csak találgatnak, ha piros betűs ünnepeinkről van szó. Pedig ezt már tanulták a történelemórákon.

Az 1956-os kérdésre, hogy miért ünnepeljük október 23-át, a fiatalok fele csak találgatott, hogy forradalom vagy szabadságharc volt, de akadt, aki 1848-49 történéseivel rukkolt elő a választ keresve. Megdöbbentő, hogy csak 10 százalék tudta, hogy 2009-ben a köztársaság kikiáltásának 20. évfordulóját is ünnepelhettük. Visszatérve ’56-hoz, a beszámoló szerint sokan bizonyos pontokra véltek emlékezni, 12-re vagy 16-ra, volt, akinek az „egy nép azt mondta: Elég volt!” Márai idézet ugrott be, viszont a diákok több mint fele emlékezett arra a jelszóra, hogy „Ruszkik haza!”. A fiatalok egyharmadának fogalma sem volt, hogy ki ellen indult a harc, idegen elnyomók vagy hazaiak ellen: sokan tippeltek az osztrákokra, a németekre és az oroszokra. Kevesen tudták azt is, hogy a második világháború végétől voltak Magyarországon orosz katonák, és csak néhányan válaszolták meg helyesen, hogy mióta nemzeti ünnep október 23-a.

A felmérés hasonlóan szomorúan eredményt hozott az emléknapokkal kapcsolatban is. Csak minden ötödik diák tudta, hogy november első napjaiban mindenszentek és hallottak napja van: a gyerekek 70 százaléka szerint a dátumhoz halloween köthető.

A tanárnő azonban nem ítélte el a gyermekeket, szerinte ugyanis jobban kell segíteni a fiatalokat történelmünk megértésében, vagy emlék és ünnepnapjaink megismerésében. Példaként az 1956 eseményeit feldolgozó Vajna filmet hozta, a Szabadság, szerelem akár kötelező is lehetne az iskolákban- vélte.

 

A tanárnőhöz csatlakozva pedig a Szamárpad is karitatív tevékenységbe fog, mivel idén május 24-re esett Pünkösd, eláruljuk a fiataloknak, hogy mit is ünnepeltünk. Pünkösd a karácsony és a húsvét után a kereszténység harmadik legnagyobb ünnepe. A húsvét utáni 50. napon a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját, Pünkösd napját ünnepli. A keresztény egyház ezt annak emlékére tartja, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. A Szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós parancsának teljesítésére, s ők különféle nyelveken kezdtek beszélni. Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház.