Mia01 2013.08.08. 10:56

Gesztusok országa

Nagy volt a zűrzavar az idei felvételi körül, többek közt a miatt is, hogy a korábbiakhoz képest rövidebb idő alatt kellett dönteniük a fiataloknak, hová szeretnének jelentkezni. Ezt tavaly Szabó Máté ombudsman szóvá is tette, emellett megállapította, hogy aggályos volt az a miniszteri döntéshozatal is, amely határidőn túl, lényeges változtatásokkal hozta meg az állami ösztöndíjjal finanszírozott képzésekről és a minimális felvételi követelményekről szóló határozatot.

Ha már a minimális követelményeknél tartunk, fontos felhívni mindenki figyelmét arra, hogy idén legalább 240 pontot kellett elérniük a leendő hallgatóknak ahhoz, hogy felvételt nyerjenek alapképzésre, valamint osztatlan mesterképzésre. A kormány állítólag ezzel egyfajta gesztust gyakorolt a tüntetésekkel tiltakozó fiatalok irányába, akiknél – jegyezzük meg nem alaptalanul – eléggé kiverte a biztosítékot többek közt a jelentkezési idő megkurtítása, illetve az egyes szakok – mint a természettudományi vagy mérnöki – kormányzati preferálása.

A 240-es ponthatárral kapcsolatban – mely ugye azt a célt szolgálta, hogy olyanok is felvételt nyerjenek, akik eddig csak önköltséges képzéseken próbálkoztak volna – ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet arra a kicsit sem elhanyagolható tényre, hogy az egyetemen bent is kell tudni maradni. A 240-es minimum ponthatár iszonyatosan alacsony, számottevő tudást nem igazán takar, ezt még Klinghammer István felsőoktatási államtitkár is belátta. Néhány képzést illetően így is nagy a lemorzsolódási arány az elsőévesek körében, az alacsony pontot szerzők és azzal bekerülők pedig már az érettségire sem strapálták agyon magukat, mi lesz velük az első keményebb vizsgaidőszak alatt? A rossz évfolyamátlag az adott egyetem, vagy főiskola színvonalát is rontja, nem csoda hát, ha az intézményvezetők és az oktatási szakértők minőségromlástól tartanak. Ha ezeket a tényezőket figyelembe vesszük, rájövünk, hogy a szép, illetve nagyszerű jelzőkkel illetett gesztusa a kormánynak látszat csupán. A hallgatót olyan illúziókba kergeti, hogy minimális tanulás, energiabefektetés elegendő ahhoz, hogy eredményeket érjen el. Az arcon csapás már az iskolapadban kezdődik. Ott fognak ugyanis a fiatalok rájönni, hogy ez a tendencia nem működik, hogy a sokszor emlegetett gesztust szépen zsebre is tehetik.

Idén összesen 133 225-en diák érettségizett, közülük pedig 95 445-en döntöttek úgy, hogy felsőoktatási intézményben folytatnák tanulmányaikat. Ehhez képest csupán 72 159 hallgató nyert felvételt. Demográfiai csökkenés ide vagy oda, ennyire sikerült tehát idén továbbtanulásra ösztönözni és vonzóvá tenni a fiatalok számára a felsőoktatási tanulmányokat. A 240 feletti minimum ponthatár talán nem hozza meg a kedvüket, de ha bevezetik a magasabb korlátot, mint azt ahogy a kormányzat ígérgeti régóta, talán visszaszerzi elvesztett hitét a felsőoktatás.

A bejegyzés trackback címe:

https://szamarpad2014.blog.hu/api/trackback/id/tr725450950

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása