Azt le kell szögezni, hogy itt elsősorban nem pedáns hallgatókról van szó, mert, aki már „összetanul” egy szebb összeget, az nem bulizásra fogja elkölteni.  A szülők felháborodása mindenesetre jogos: a bolognai rendszer így is jóval több ideig a felsőoktatásban tarthatja a hallgatókat, ez idő alatt pedig az anyagi terhek nagy része sok esetben a szülőket terheli. Érthető, hogy ők nem ugrálnak annyira, hogy a gyerekük a tanulásba minimálisan befektetett energiájának gyümölcsét, a pár ezer forintos ösztöndíjat sörpénznek tekinti, és bármikor lemondana róla. Nem a bulizással van a gond - álszentség lenne azt állítani, hogy főiskolás, vagy egyetemista évei alatt mindenki csak a tanulással foglalkozott -, hanem azzal, hogy kicsit sem értékelik a szinte semmire kapott összeget. Ezt pedig hangoztatják is. Az a szomorú, hogy elvileg belőlük lesz a jövő értelmiségije, az pedig, hogy ezzel a rendesen tanuló hallgatók megítélésén is rontanak már csak hab a tortán.

Többek közt ezek miatt sem tartom rossz ötletnek, hogy csak a kiemelkedő tanulmányi átlaggal rendelkező hallgatókat támogatják majd egy magasabb ösztöndíjjal. Épp ebben rejlik az ösztöndíj lényege: minél jobb teljesítményre sarkalljon. Nem pedig abban, hogy a kettes átlagot éppen meghaladó teljesítményért, az „ajándékba” kapott pénz elivására ösztönözzön...