Eszperantó vagy lovári nyelven kezd el tanulni sok fiatal, akinek a diplomához hirtelen sürgőssé válik a nyelvvizsga megszerzése. Nem nehéz kitalálni, hogy miért ezt a két, amúgy kevésbé hasznos nyelvet választják: állítólag jóval könnyebb elsajátítani, mint bármely másikat, a diplomához viszont ezekkel is hozzá lehet jutni.

Bizonyos szempontból ez akár még érthető is, hiszen elég kellemetlen lehet, ha valaki megírta a szakdolgozatot, túlesett a védésen, majd átverekedte magát az államvizsgán, végül azonban nem kapja meg a diplomáját, mert hiányzik a szükséges nyelvismeret. Természetes, hogy sok hallgató az egyetemi vagy főiskolai tanulmányainak utolsó félévében kapkodva keresi a lehetőséget, hogy valahogy mégis a kezébe kerülhessen a vágyott papír. De miért is kell az utolsó pillanatban kapkodni?

Alighanem minden felsőoktatásba jelentkező tisztában van vele, hogy a diplomához jutás feltétele a nyelvvizsga. Ennek ellenére tisztán látszik, hogy az alapszakon töltött 3 év alatt sokan a kisujjukat sem mozdítják annak érdekében, hogy eleget tegyenek a kimeneti feltételeknek, vagyis nyelvvizsgázzanak. Számos hallgató kezdi meg úgy felsőfokú tanulmányait, hogy nyelvismerete igencsak hiányos, éppenhogy összekaparta a középszintű nyelvi érettségit, azonban nem látszik, hogy az egyetem vagy főiskola megkezdésekor belevetné magát a nyelvtanulásba, „messze van még a vége” alapon. Csakhogy az idő igen gyorsan telik, és mire észbe kapnak, már el is telt az a néhány év. Ezért az utolsó félévben sokan a könnyen megtanulható nyelveket választják, majd büszkén vigyorogva veszik át meg nem érdemelt diplomájukat.

Nyilván az eszperantót is meg kell tanulni, csakhogy az átlagosan tizedannyi időt vesz igénybe, mint például az angol vagy a német nyelv elsajátítása. Ennek fényében el lehet gondolkodni azon, hogy mennyire igazságos az, hogy valaki 3 hónap alatt megtanul eszperantóul, aminek valószínűleg soha az életben nem veszi hasznát, majd diplomát kap, azzal szemben, aki évekig szenvedett azzal, hogy megtanuljon egy használható nyelvet, és úgy kapja meg a diplomáját (vagy nem kapja, mert 1-2 ponttal lecsúszott a sikeres nyelvvizsgáról).

Jónéhányan vannak azon a véleményen, hogy az ilyen nyelvvizsgákat egyszerűen nem kellene elfogadniuk a felsőoktatási intézményeknek, és talán igazuk is van. Elméletileg diplomások teszik ki az „értelmiségi réteget”, nem valószínű, hogy képtelenek lennének egy, a gyakorlatban is használható nyelv megtanulására. Ha mégis, akkor ne legyenek „értelmiségiek”. Ha lusták, akkor meg főleg.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.