Miután elfogadták a felsőoktatási törvényt és napvilágra kerültek a keretszámok, de semmi mást nem lehetett tudni, legyen szó konkrétabb felvehető hallgatói számról, vagy összegekről, gondoltam körbetelefonálom az intézményeket, hogy milyen konkrét infókkal tudnak szolgálni. Különféle képzések keretszámairól, árairól érdeklődtem, álcaként mint potenciális jelentkező, hiszen így lehetett a leginkább megvizsgálni, hogy mégis miről tudják tájékoztatni a leendő hallgatókat január elején. Azt tapasztaltam, hogy leginkább semmiről, és arról is sokszor ordenáré stílusban.

A legtöbb helyen előbb vagy utóbb a Tanulmányi Hivatal egyik munkatársához kapcsoltak, és időnként meglepődtem egyesek modorán. A személyes „kedvencem” a köszönés helyetti „Mondja, mit akar!” mondat volt, épp csak melegebb éghajlatra nem küldött el azért, amiért érdeklődöm. A problémám az, hogy nem egy helyen találkoztam ezzel a hangnemmel, többször is azt éreztem, hogy csak egy nyűgként kezelnek a „kedves” TO-s munkatársak.  Kellemes lehet, ha egy végzős gimisnek ez az első élménye a felsőoktatással kapcsolatban, azt hiszem kellően meghatározza az intézménnyel kapcsolatos viszonyát a közeljövőben.

Telefonálgatásaim során szerencsére két nagyon pozitív példával is találkoztam, az egyik esetben a vonal túlsó felén helyet foglaló TO-s néni elkezdett szabadkozni, megmondta, hogy nem akar becsapni, a legőszintébben is csak annyit tud mondani, hogy nincsenek konkrét információi. A másik készséges hölgy pedig az egyik vidéki egyetem képviseletében beszélt velem, és ő volt talán a legaranyosabb személy mindannyiuk közül. Habár segíteni nem tudott, de mégis próbált mindent megtenni, hogy használható információkhoz jussak, és még szörnyülködni is lehetett neki, hogy mennyire elfogadhatatlan ez a mostani állapot.

Véleményem szerint az utóbbi kettő lenne a követendő példa. Hiszen kissé felháborító lehet, hogy valaki olyan dolgokat szeretne megtudni, amiktől a jövője függhet, és faragatlan stílusban közlik vele, hogy semmilyen segítséget nem tudnak nyújtani. Úgy gondolom ezt emberi hangnemben is közölni lehetne, és alapvetően nem ez lenne a TO-nak is az érdeke, minél több hallgató becsábítása az iskolába?

Úgy látszik, ha valaki pontosabb információkat szeretne, jobban jár, ha megvárja a felsőoktatási tájékoztató kiegészítését, mert az intézményeknél csak felidegesítik az embert. Ami külön vicc az az, hogy még egy étterem tulajdonos, akit teljesen véletlenül hívtam fel, is sokkal kedvesebben reagált, mint egyesek, akikkel beszélnem sikerült…

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.