Tizedannyi eséllyel indulnak el a választott pálya felé a hallgatók, mint tavaly felvételiző sorstársaik, mivel a - gazdasági egyetemek rektorainak tett ígéretek ellenére - a 2000-2400 állami helyből mindössze 250 kiadó a következő évre a kihirdetett felsőoktatási keretszámok szerint. A megdöbbentő tizedelés nagy érvágást jelent a gazdasági profilú főiskolák és egyetemek számára, akik egyelőre még nem tudják, miképpen oszlanak meg a nyilvánosságra hozott országos létszámok az érintett intézmények között. Nemcsak az iskolák, a leendő hallgatók is csüggednek.

Hónapok óta sokat hallottuk az ígéretet, miszerint a műszaki és természettudományos szakok keretszámait illetően jelentős bővítés várható. Miközben a hiányszakmákként emlegetett pályákra készítő szakokon több ezerrel nő az elsősök száma, ugyanannyi eszköz, labor, előadó áll rendelkezésre, mint amikor feleannyi gólya rakott fészket (jó esetben) 5-6 évre a falak között. A helyzet fordítva is igaz, a gazdasági szakokon kezdő hallgatókra visszhangzó folyosók és alig megtöltött előadótermek várnak majd. Persze a szomorú szemek látványa nem elég erős érv a tavalyi keretszámok megtartása mellett. Mégis meglepő fordulat volt, hogy még a jó előre beharangozott drasztikus bölcsész-létszámleépítést is felülmúlta valami arányaiban, amiről ráadásul azt gondoltuk: szükség van rá a munkaerőpiacon. Meg amiről azt mondták, nem történik benne nagy változás.

Itt jön a képbe a mondat, amit egy ismerősöm nagypapája emleget gyakran, ha kis hazánkról beszél:

„Nekünk jó.

Tudod, mi mindig az ÍGÉRET földjén járunk…”

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.