Budapest és Bukarest, ordítjuk vörös képpel: az egyik magyar a másik román. Ám különbség nincs túl sok, ha az iskolai agresszióról beszélünk. Márpedig a romániai iskolákban tízből hét diák fél a társaitól - derült ki az Egészségügyi Világszervezet legfrissebb, 37 országot érintő felméréséből. Mellette egy másik hír, immár magyar: nagymamával verekedtek a diákok. Isten hozott Kelet-Európában.

 
 
Románia a második a világon, ami az iskolai agressziót illeti: a diákok félnek iskolába menni, hiszen mindennapos a szóbeli és a fizikai bántás. A kisebbek összecsinálják magukat, a nagyobbak pedig kihasználják erőfölényüket, ez a kép a jellemző. Mindeközben a tanárok csak tűrnek, és nyelnek, mert nekik sem hiányzik a pofon, a megaláztatás és a határokat nem ismerő kegyetlenség. A szakértők szerint ez otthonról hozott tulajdonság, ha a gyerek ezt látja, hát ezt is csinálja.
Érdekes lett volna tovább, és bővebben is olvasni a hírt: ha a románok lettek a másodikak, akkor ki lett az első, és kik jönnek utánuk a sorban. Legyintek egyet, nem is olyan fontos ez, majd szemen szúr a következő hír: nagymamástul verekedtek a diákok. Újra itthon érzem magam, mit számít már az Egészségügyi Világszervezet felmérése. Tudok én anélkül is mindent. Nem csattanok fel, értem én, hogy miért keverik össze Bukarestet, Budapesttel. A tehetetlenség, némaság egyformán jellemzi mindkét országot.
Hiszen volt már felmérésünk nekünk is, és számos példa is mutatja, hogy tombol az iskolai agresszió minden formája: tanár ver gyereket, gyerek ver tanárt, szülő ver tanárt, illetve szülő ver gyereket. Most ez az egész napjainkban éli fény korát, és fajult többgenerációs dologgá: mindenki beszállt a háborúba.
Valamikor az előző év végén pedig már valami megoldásról is beszélt az azóta már távozott oktatási miniszterünk. Akkor azt ígérték, hogy év végére elkészül egy stratégia arról, hogy miként szüntessék meg az iskolai erőszakot. Egyelőre semmi hír. Vajon e nemes feladatot átvette-e a jelenlegi oktatási államtitkár, vajon tesznek-e érte, és lesz-e megoldás.
Vagy maradunk továbbra is keleten, ahelyett, hogy végre középre kúsznánk Európa térképén, és nyugathoz hasonlóan a lista végén domborítanánk. Fennhangon kikérve magunknak, hogy nálunk bizony félelem nélkül járhatnak iskolába a gyerekek.

A bejegyzés trackback címe:

https://szamarpad2014.blog.hu/api/trackback/id/tr982364814

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása