A béka segge alá került az egészségügyi szakemberképzés - kapom fel a fejem a hírre, majd elgondolkodom, hogy szívesen tartanám-e oda a fél karom egy olyan ápolónak, aki mesterségét egy bérház garzonjában szívta magába. A helyzet végtelenül egyszerű: miután az egészségügyi dolgozók képzése kikerült az iskolarendszerből, mindenféle bt.-k, és kft.-k kezdtek pénzt csiholni belőle. Az oktatás közben minősíthetetlen, a végzettek tudása pedig kriminális lett.
A kör hatalmas, így szerepel benne ápoló, gyógymasszőr, szakasszisztens és megannyi egészségügyi dolgozó. A közös pedig mindben ugyanaz: akár egy bérház garzonjában, egy sima tanfolyamon is megszerezhette „tudását”, akár a képzési idő megfelezésével, a szükséges tárgyi és gyakorlati feltételek nélkülözésével. Miután ugyanis az egészségügyi szakképzés kikerült az iskolarendszerből, mindenféle kft.-k, és bt.-k kaparinthatták meg a piacot, csupán az üzleti érdekeiket szem előtt tartva. A fiatalnak így elegendő beiratkoznia egy tanfolyamra, majd távoktatásban tanulni. Mert nyilván elegendő egy ápolóképzés esetében is, ha félórában, eszközök nélkül, hallomásból tanul meg az a szerencsétlen összeállítani egy infúziót, vagy beadni egy injekciót.
Persze a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara már számtalanszor jelezte, hogy óriási gondok vannak, mivel nem csak az egészségügyi ápolók száma csökken, hanem a frissen végzettek tudásának minősége is. Sőt, a legtöbb esetben a képzési szintjüket igazoló papír is elmarad - a legtöbben a sok hitegetést követően mégsem kapnak OKJ-s végzettséget. A káosz tehát kézzel tapintható, ez esetben azonban talán életszerűbb az egész. Hiszen ennél a szakképzésnél a legigazabb, hogy a szabad versenyre bízni az oktatását egyenlő az öngyilkossággal: az egészségügyben ugyanis a betege gyógyulása, élete a tét.
A legszebb az egészben, hogy megoldás is van a helyzet ápolására. Elég lenne a képzést csak részben visszahelyezni az iskolarendszerbe úgy, hogy bizonyos középiskolákban a fiatalok felvehessék a szükséges tantárgyakat. Az érettségi után pedig már csak egy 1-1,5 éves ráépülő képzést kellene elvégezniük. Persze a gyógymód sem teljes, mivel ebbe a technikum jellegű képzésbe az egészségügyi intézményeket is be kéne vonni. Igen ám, de a szakoktatói gárda nagy részét idő közben már leépítették.
Bezzeg korábban! A képzést régen nem húzták-vonták: akár egy 18 éves fiatal is szerezhetett egészségügyi, például ápolói végzettséget. Ma sem kellene egy fél orvosi képzés idejét az egészségügyi dolgozók kurzusára áldozni, csak éppen a szakszerűséget kellene biztosítani. Amíg ez az iskolák védőhálója nélkül hiányzik, félő, hogy az útszéli ápolóképzés, mint egy rossz gyomnövény, tovább virágzik.
