Nem gondolkodott sokat az a 24 elsőéves gazdaságinformatikus hallgató, aki fogta magát és felmérést készített, mégpedig 101 magyarországi céget faggatva, hogy mi a véleményük róluk, és mit várnak el tőlük. Elvégre a felmérések és kutatások korát írjuk, trend feltérképezni a munkaerő-piaci elvárásokat: akkor meg miért ne tehetnék ennyire leszűkítve, a saját szakmájukra vetítve. Vélhették teljesen jogosan, majd összeírták kérdéseiket. Elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy milyen a kereslet az informatikusok iránt a régióban és az országban, versenyképesnek érzik-e azt a fizetést a cégek, amit adni tudnak, illetve kit hajlandóak foglalkoztatni, milyen elvárásokat támasztanak a frissdiplomásokkal szemben.

A hallgatók talpraesettségét bizonyítja, hogy a megkeresett 101 vállalat igenis elmondta a véleményét. Alighanem tisztában vannak vele, hogy ez közös érdek. 

Igaz, hogy a kutatás elsősorban a nyugat-magyarországi régióra terjedt ki, de az eredmény több mint biztos, hogy mindenki számára hasznos lehet. Kiderült, hogy a legtöbbet foglalkoztatottak a programozó szoftverfejlesztők, másodikak a „mindenes informatikusok”, míg a harmadik helyen a rendszergazdák állnak. Legkevesebben vezetői információs rendszer specialistákat foglalkoztatnak - a megkérdezett cégek közül. Az elmúlt évben a válaszadó vállalkozások közül 32 százalék vett fel friss diplomás informatikust, leginkább műszaki informatikust és gazdaságinformatikust. A kínált fizetést illetően a cégek háromnegyede értett egyet abban, hogy versenyképes az ajánlatuk.

A statisztikai adatokat követően a munkaadók lehetőséget kaptak arra is, hogy elmondják véleményüket, elvárásaikat is - talán ez segíthet legtöbbet a fiataloknak. Mint manapság mindenhol, itt is elsőhelyes lett a gyakorlati képzés hiánya - ami egyértelműen nem a hallgatók, hanem az oktatás bűne - és az új fejlesztések ismeretének hiánya. Pedig a szakmai gyakorlat megléte épp ugyanolyan fontos a vállalatoknak, mint a frissen végzett jó diplomaminősítése, amikor munkaerőt keresnek. Nem túl kecsegetető azonban, hogy leginkább a 3-5 és az 5-10 éves szakmai tapasztalattal rendelkezőket foglalkoztatják szívesen.

Szintén toplistás kérdés a nyelvtudás, elsődlegesesen megkövetelt az angol, utána pedig a német - legalább középfokú, de nem volt ritka a felsőfokú nyelvismeret szükségessége sem. A gatyafelkötésnek azonban közel sincs vége, voltak olyan cégek, ahol a francia tudást, vagy a szlovén nyelvtudást is elvárták.

A vállalatok válaszaiból kiderült az is, hogy az állásinterjún figyelembe veszik, hogy a jelentkező jó problémamegoldó-e, mennyire önálló és kreatív, de fontosnak tartják a felelősségvállalást is. Az, hogy a fiatal munkaerő rendelkezi-e vezetői ambíciókkal és készségekkel a legkevésbé sem érdekli őket.

A feladat innentől kezdve csak annyi, hogy követni kell az útmutatást: kreativitás, önálló munkavégzés, szakmai gyakorlat, és nyelvtudás. Szinte, mint bárhol máshol.