Röhögve kaptuk fel a fejünket, amikor kiderült, hogy gáz van a franciáknál is. Pedig nem is olyan régen még egy kezdeményezést indítottak el, hogy az unió is csináljon saját egyetemi rangsort. Az ok akkor az volt, hogy a sanghaji Jiao Tong Egyetem és a The Times Higher Education által összeállított rangsorokban a francia egyetemek nem szerepeltek túl jól, a Sorbonne például fel sem került a listára. Vicces, hogy fél év sem telt el, és azóta sokkal égetőbb gondjaik vannak. Na, mondjuk ez azért tényleg komolyabb. Valóban kellemetlen lehet szembenézni a 2005-ös célokkal, amikor is a Fillon-kormány azt ígérte, hogy a középiskolát elvégző valamennyi diák diplomát vagy szakképesítést szerez majd. Az akkori elképzelések szerint 80 százalékuk maturál, a felük pedig lediplomázik. Mint egy álom, olyan szép. Ezt azonban alaposan benézték a franciák. Viszont javukra legyen írva, hogy nem sunnyognak, hanem szembenéznek vele. Nem sikerült- látják be, és keresik az okokat. A magyarázat szerint a diákok teljesítményét a származásuk határozza meg, hogy gazdag vagy szegény családból indulnak el reggel az iskolába. A különbség a két réteg között pedig egyre nő. És pont. Megvan az ok, megoldást viszont már nem tálaltak mellé. Mert az, hogy pénz kell hozzá, nem válasz- főleg válság idején.  

 

És bár a legszebb öröm a káröröm, mégiscsak elgondolkodtató, hogy mi magyarok azzal hencegünk, hogy két magyar egyetemünk – a Szegedi Tudományegyetem és az ELTE – is az előkelő 303-401. helyet foglalja el – vagyis felkerült a listára. Nincs is ezzel gond, szép eredmény ez, mégis jó példaként szolgálhat, hogy a franciák nem elégszenek meg a listás helyezéssel. És van is rá okuk, hiszen valóban világszerte ismertek az egyetemeik, mint a Sorbonne, az Université Pierre et Marie Curie- Paris VI., vagy az École Normale Supérieure. Ez pedig arra enged következtetni, hogy valamit mégis tudnak: lehet, hogy nem is hülyék?