Akkor is mehetsz külföldre, ha frissdiplomás, illetve fiatal vállalkozó vagy – csak legyen rá pénzed. Igazából a napokban kezdte el hirdeti magát az Erasmus két éve bevezetett Fiatal Vállalkozó ösztöndíja, olyan szlogenekkel, hogy nem csak a hallgatók, hanem a frissen végzettek is mehetnek- egyenesen világot látni. Bármelyik uniós ország választható, így a külföldi tapasztalatszerzéshez csak pályázni, majd pakolni kell. Abban az esetben, ha az elnyerhető támogatást saját zsebből is ki tudod egészíteni.
Nyilván az EU bírálóan rámordulhatott a hazai ösztöndíj-nagyhatalom Tempusra, mert bár két éve Magyarországon is bevezette az Európai Bizottság az Erasmus Fiatal Vállalkozói ösztöndíjat, eddig mindössze csak egy fiatal utazott vele. Micsoda számok. Persze szépítettek a statisztikán, hiszen már 17 fiatal jelentkezését elfogadták- és ennyi, róluk nem is lehet többet tudni. Rásüthetnék megint a fiatalokra, most épp a főiskolások és egyetemisták helyett a már végzettekre, hogy miért nem mennek. Hiszen egy ilyen lehetőséget kihagyni kész őrültség. De most pont, hogy nem vétettek semmi rosszat. Csak éppen senki nem szólt nekik, hogy van ez a lehetőség. Sőt, mintha direkt titokban tartanák, nehogy bárki is kimehessen. Most azonban valami oknál fogva, mindenhol a csapból folyik, hogy Európa nyitva áll. Menjetek csak, szerezzetek tapasztalatok, lássatok világot. Azt viszont csak nagyon halkan teszik hozzá, hogy a támogatás csak 90 százalékos, így például az országonként változó összegnek, ami Dániában 1100 euró bizony a 10 százalékát saját zsebből kell kiegészíteni. Jó, nyeljük le, még így is lehetőségünk van külföldi cégeknél vendégeskedni, csak nyerhetünk belőle. Viszont elég a béna a rendszer, mert a kapott pénzről számlát kell hozni a pályáztatónak. Így esély sem nyílik arra, hogy okoskodva menjünk, nem tudunk spórolni a szállással, hiszen eleve csak azt választhatjuk, aki számlát tud adni. A kapott pénzt tehát el kell költenünk, számlával bizonyítva, ami persze király, hiszen lekövethető az ösztöndíjas. De kérem szépen, a fiatal, aki kilépett a felsőoktatás kapuján mégis miből tegyen össze annyi pénzt, hogy meg tudjon élni külföldön fél évig. Ezek fényében, vagy éppen árnyékában gyanús tehát, hogy még így is kevesen fognak élni a lehetőséggel, annak ellenére, hogy végre napvilágra került.
Talán egy jobb támogatási rendszer valóban azt érhetné el, ami eleve a célja lenne: a diplomásoknak olyan ösztöndíjat kínálni, amivel tényleg elmehetnek világot látni. Mert így csak a sopánkodás marad, hogy miért nem mennek ezek a mihasznák külföldre…
