Ismét a nagy egyetemeket rohamoznák meg a felvételi előtt álló hallgatók. Hogyan is lehetne ez másként?! A középiskolákról kikerülők egyértelműen nem azokat az egyetemeket, főiskolákat szeretnék választani, amelyeknek - na jó, erős túlzással - a hallgatói létszáma nem éri el a volt középiskolájuk diákseregét sem. Győztesként természetesen megint az ELTE rukkolt elő a népszerűségi listán. Mi marad azonban az olyanoknak, mint a Károly Róbert Főiskola, az IBS, vagy a Szolnoki Főiskola?
Persze az állam csak felteszi a kezét, és hagyja, hogy minden menjen a maga útján. Hiába állami intézmények ezek, a minisztérium nem vállalja fel az integráció felelősségét, hagyja, hogy a diákok olyan intézményeket válasszanak, ahol az eszközök hiányában közel sem kaphatnak olyan képzést, mint hasonló szakon tanuló társaik. Hiszen minél alacsonyabb a hallgatói szám, annál kevesebbet kap a következő évben az egyetem, a főiskola. 70 felsőoktatási intézmény szerepel most az állami listán, de az egyetemek száma is 29-re rúg. Az azonban lehetetlen, hogy ilyen magas számú intézményi körben minőségi képzést tudjon nyújtani a magyar állam. Ennyi még Németországban sincs - hüledezett korábban az MTA elnöke, Pálinkás József -, holott a két ország lakossága között hétszeres a különbség.
Most éppen a Kaposvári Egyetem példáját hangoztatja a média, ott ugyanis 400 milliós mínusszal indulna az intézmény, ha eddigi elvei alapján rendezné idén is a sorait. Most valamivel több, mint 1200 diák szeretne továbbtanulni az egyetemen, de pár évvel ezelőtt is csak kétezren adták be ide jelentkezésüket. Ez azt is jelentheti, hogy az intézmény hallgatói köre körülbelül ötezer főt foglal magában: ha az idei évben is az előző esztendők költségtervezési stratégiáját folytatnák, akkor hallgatónként 80 ezer forintos hiányt kapnának. Persze a kaposváriak próbálkoznak és igyekszenek megszorító intézkedésekkel tovább folytatni működésüket. Közben pedig az állami szereplők végignézik, hogy ki marad fenn a rostán és ki az, aki elbukik. Reméljük, akkor éppen nem leszel, Kedves Olvasó, egyik összeomló intézmény hallgatója sem.