2010.03.24. 10:15
Jó a kettes is!
Minek izgassák magukat a magyar hallgatók a jobb jegyért, ha úgysem nézi senki. Ráadásul a minimum kettesért is keményen meg kell dolgozni, az állásadók meg úgyis gyakorlatot akarnak. Így az egyetemek előadói üresek, előadások helyett inkább kávéházban töltik idejüket a fiatalok. Minek strapálják magukat fölöslegesen, ha egyszer jó nekik a kettes is. Ugyanakkor a szingapúri egyetemeken a hallgatók egymást tiporják a jobb jegyért.
A kérdés pedig jogos, most akkor ki a felelős? A hallgató, hogy motiválatlan, vagy esetleg az oktató és az álláspiac, hogy nem motivál kellőképpen. A válasz nem egyszerű, de mivel az éremnek is két oldala van, gyanús, hogy ez esetben is mindegyik fél nyakig sáros. Az egyetemek és főiskolák oktatói nem tesznek érdemben azért, hogy a hallgatóknak megérje a jobb jegyért küzdeni. Az állásadók sem nézik már meg az indexben rögzített érdemjegyeket. Az „anya kaptam egy ötöst” öröme a mai világban meg fabatkát sem ér. Persze a másik oldalról nézve, a főiskolás és egyetemistás is inkább ad az "egyszer vagyunk fiatalok", és a "főiskolás évek a legszebb évek" érzésnek, így az esti magolás helyett sokkal inkább választ egy fergeteg partyt. Ami után persze, alighanem túlzás lenne elvárni tőlük, hogy másnap beérjenek, esetleg figyeljenek egy-egy prof előadásán. Hiába, nincsenek motiválva. És nem is akarnak motiváltak lenni. Bonyolult helyzet.
Ezzel szemben Szingapúrban a hallgatók egymás ellenfelei, megy a hajtás, mindenki évfolyam első akar lenni, vagy legalábbis felzárkózni a legjobbakhoz. Jogos a kérdés, hogy miféle kór telepedett rájuk… pedig a válasz egyszerű: szimplán motiváltak. Ezt pedig az egyetem és a munkaadó egyszerre éri el náluk. A különbség pedig az osztályzási rendszerben keresendő első körben: míg itthon egy fix pontszám elég egy adott jegyhez, addig náluk minden értékelés relatív. Ez azt jelenti, hogy a legjobb 10 százalék kap az ötösnek megfelelő osztályzatot, a következő 10 százalék négyest és így tovább. A pontszámok így sosem állandónak, a jegyért valóban küzdeni kell, hiszen nem lehet kiszámolni, hogy mikor hány pont elég egy-egy érdemjegy eléréséhez. A rendszer bevált: óriási versenyt generál, minden előadó és szeminárium teltházas. Jegyzetet és segítséget senkitől sem lehet kérni, hiszen a diák a saját helyzetét rontaná el ezzel. Emiatt mindenki „kénytelen” odafigyelni és a lehető legjobbat kihozni magából minden órán. Mindemellett a vállalatok is úgy hirdetik meg gyakornoki pocizóikat, hogy kikötik melyik az a százalékos tartomány, akik egyáltalán jelentkezhetnek az állásra. Az unalmas előadások ellen pedig nem katalógussal tesznek az előadók, hanem érdekesebb órák megtartásával. Motiválás. Erre jöttek rá.
Erre kellene rájönni itthon is, és máris értékesebb lenne egy-egy diploma, több hallgató szerezne értékelhető tudást, könnyebben menne az elhelyezkedés. Újra rangot kapna az egyetemista és főiskolás lét. Mindenkinek csak egy kicsit kellene változtatni ennek érdekében, és senkinek sem lenne jó a kettes.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://szamarpad2014.blog.hu/api/trackback/id/tr771861643
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
standup 2010.03.24. 16:23:26
Egyetértek. Nálunk is ez megy. Tulajdonképpen sehol nem számít, hányassal van meg a vizsga, csak legyen meg.
Mondjuk az már a vicces rész, hogy régebben rágörcsöltem, most meg már "be kell fejezni, letojom hányas egy-egy vizsga". Kb így is készültem. Azóta négyesnél rosszabb jegyet nem kaptam, pedig minden vizsgáról úgy jöttem ki, hogy "remélem átcsúszok". Aztán csak lestem, amikor jött az értesítés, hogy négyes, ötös...
De tényleg nem motiválják az embert a jó jegy megszerzésére.
Mondjuk az már a vicces rész, hogy régebben rágörcsöltem, most meg már "be kell fejezni, letojom hányas egy-egy vizsga". Kb így is készültem. Azóta négyesnél rosszabb jegyet nem kaptam, pedig minden vizsgáról úgy jöttem ki, hogy "remélem átcsúszok". Aztán csak lestem, amikor jött az értesítés, hogy négyes, ötös...
De tényleg nem motiválják az embert a jó jegy megszerzésére.
petfol 2010.03.24. 16:35:23
Tegyük hozzá a bejegyzéshez azt is, hogy a két rendszer alapjaiban eltér. Nálunk a felsőoktatás eltömegesítése sohasem szakmnai, hanem mindig politikai döntés volt. Így lehetett gyorsan szavazatokat szerezni, a kormányok egymásra licitáltak a felsőoktatásiu keretszámok növelésében.
Ugyanakkor kerültek minden olyan - az eltömegesedés miatt egyébként szükséges - lépést, ami konfliktust generált volna.
Pl. maradt a magyar felsőoktatás struktúrája ahogy volt, még mindig szemeszter rendszer van hetenkénti előadásokkal/szemináriumokkal, túl sok a tárgy, az akkreditációs rendszer pedig rengeteg semmitevő IC professzor megvásárlását teszi szükségessé, ami miatt nagyon kevés a valóban dolgozó oktató.
Hogyan versenyezhetne egymással két előadó, ha nincs kapacitás párhuzamos előadások indítására? Hogyan várhatnánk komoly teljesítménykényszert bármelyik fél részéről, ha az intézményt hallgatói létszámra fizetik, a hallgatók pedig a tömegesedéseel összhangban egyre inkább alanyi jognak tekintik a diplomát? Végül pedig: még a versenyszférában is előfordul, hogy többet ér az ismerettség mint a diploma minősítése... ha a munkaadót sem érdekli igazán mi történt az egyetemi/főiskolai évek alatt, akkor miért érdekelne bárki mást?
Ugyanakkor kerültek minden olyan - az eltömegesedés miatt egyébként szükséges - lépést, ami konfliktust generált volna.
Pl. maradt a magyar felsőoktatás struktúrája ahogy volt, még mindig szemeszter rendszer van hetenkénti előadásokkal/szemináriumokkal, túl sok a tárgy, az akkreditációs rendszer pedig rengeteg semmitevő IC professzor megvásárlását teszi szükségessé, ami miatt nagyon kevés a valóban dolgozó oktató.
Hogyan versenyezhetne egymással két előadó, ha nincs kapacitás párhuzamos előadások indítására? Hogyan várhatnánk komoly teljesítménykényszert bármelyik fél részéről, ha az intézményt hallgatói létszámra fizetik, a hallgatók pedig a tömegesedéseel összhangban egyre inkább alanyi jognak tekintik a diplomát? Végül pedig: még a versenyszférában is előfordul, hogy többet ér az ismerettség mint a diploma minősítése... ha a munkaadót sem érdekli igazán mi történt az egyetemi/főiskolai évek alatt, akkor miért érdekelne bárki mást?
silverwol 2010.03.24. 16:37:50
Azert a szingapuri modell sem tul jo. Nekem nem tetszik. Raadasul Mo.-n ez kb azt jelentene, hogy senki nem tanul (1-2 eminenstol eltekintve), mert ha mindenki sz*rul irja meg a zht/vizsgat, akkor te se buksz meg valoszinuleg.
elég.volt 2010.03.24. 16:45:37
@silverwol: Igen ezt itthon ki kellene egészíteni azért egy minimummal. X pont alatt mindenkinek elégtelen. Vagy az első 10% kettes, a többi elégtelen.
De valamit mindenképpen ki kell találni, mert elnézve a "feltörekvő" generációt sok jóra már most sem számíthatunk öregkorunkra...
De valamit mindenképpen ki kell találni, mert elnézve a "feltörekvő" generációt sok jóra már most sem számíthatunk öregkorunkra...
elég.volt 2010.03.24. 16:47:57
Ja ehhez még annyit, hogy én közepessel diplomáztam, de másodszorra, mert a szakdolgozatomat nem fogadták el elsőre.
Második alkalommal szóról-szóra ugyanazt adtam be és láss csodát...
Köszönet a rendszerért hiller istván és magyar bálint oktatási géniuszoknak.
Második alkalommal szóról-szóra ugyanazt adtam be és láss csodát...
Köszönet a rendszerért hiller istván és magyar bálint oktatási géniuszoknak.
SzekelyG 2010.03.24. 16:51:57
Nálunk a mérnökképzésben nagyon is jól működik a rendszer. (A többi képzésről meg ugyebár egyébként sem érdemes szót ejteni, mínusz egy két kivétel.
mitől lenne jobb egy 5 fokoztú skála, mint egy bináris? A BME (értelmesebb szakain) alapvetően két jegy van, az egyik az egyes, a másik meg a többi.
És szerintem elég jól működik ki van számolva.
Persze érdemes lenne hajtani a jó átlagra, mert az erasmus, meg ösztöndíj ezeken is múlik főleg, csak sajnos a kreditrendszer egy kicsit bekavar.
Ahhoz, hogy jó átlagod legyen, a következőt kell csinálni: a fontos és nehéz szakmai tárgyaidat leszarod, helyette a 30on túl felveszel kamutárgyakat (((ösztöndíjátlagnál a jegyek összegét 30-cal osztják, a felvett tárgyak mennyiségétől függetlenül!))), amiket év végén egy lemásolt esszé leadásával automatikusan ötösre lehet abszolválni.
És voilá! kitűnő tanuló vagy, mehetsz egy fél évre fasztverni Madridba.
Érdekes módon aztán amikor úgymond később (7-8 év múlva, jellemzően ők ennyi idő alatt végzik el a sulit) úgymond szakmailag mérettetnek meg, kiderül, hogy hülyék, mint a segg.
De aki égyébként is pedálgép, az sem feltétlenül jár jól, mert a suli csak egy alapot ad, azon felül el is kell mélyedni valamiben, mert az életben is leginkáb egy szakterülete lesz a delikvensnek, abban kell nagyon pengének lenni.
És ez az "alap" akkor is nagyon masszív és széles tud lenni, ha csak 3-as átlagú a tanuló, míg ha mindig mindenből kiváló akar lenni, akkor arra sem marad ideje, hogy valami számára érdekes területben elmélyüljön, nem hogy partizzon is néha...
És egyébiránt sok (jellemzően a fontos, szakmai) tárgynál a BME-n is koreai jellegű az osztályzás: vizsgán a szarabbik felét, kéthardmadát megbasszák, a maradéknak meg kiosztanak valamit, ami már görbül...
mitől lenne jobb egy 5 fokoztú skála, mint egy bináris? A BME (értelmesebb szakain) alapvetően két jegy van, az egyik az egyes, a másik meg a többi.
És szerintem elég jól működik ki van számolva.
Persze érdemes lenne hajtani a jó átlagra, mert az erasmus, meg ösztöndíj ezeken is múlik főleg, csak sajnos a kreditrendszer egy kicsit bekavar.
Ahhoz, hogy jó átlagod legyen, a következőt kell csinálni: a fontos és nehéz szakmai tárgyaidat leszarod, helyette a 30on túl felveszel kamutárgyakat (((ösztöndíjátlagnál a jegyek összegét 30-cal osztják, a felvett tárgyak mennyiségétől függetlenül!))), amiket év végén egy lemásolt esszé leadásával automatikusan ötösre lehet abszolválni.
És voilá! kitűnő tanuló vagy, mehetsz egy fél évre fasztverni Madridba.
Érdekes módon aztán amikor úgymond később (7-8 év múlva, jellemzően ők ennyi idő alatt végzik el a sulit) úgymond szakmailag mérettetnek meg, kiderül, hogy hülyék, mint a segg.
De aki égyébként is pedálgép, az sem feltétlenül jár jól, mert a suli csak egy alapot ad, azon felül el is kell mélyedni valamiben, mert az életben is leginkáb egy szakterülete lesz a delikvensnek, abban kell nagyon pengének lenni.
És ez az "alap" akkor is nagyon masszív és széles tud lenni, ha csak 3-as átlagú a tanuló, míg ha mindig mindenből kiváló akar lenni, akkor arra sem marad ideje, hogy valami számára érdekes területben elmélyüljön, nem hogy partizzon is néha...
És egyébiránt sok (jellemzően a fontos, szakmai) tárgynál a BME-n is koreai jellegű az osztályzás: vizsgán a szarabbik felét, kéthardmadát megbasszák, a maradéknak meg kiosztanak valamit, ami már görbül...
2010.03.24. 16:52:26
@petfol: "a versenyszférában is előfordul, hogy többet ér az ismerettség mint a diploma minősítése"
Bankszektor/IT-ről tudok nyilatkozni. Kezdem a végén:
1. a diploma minősítése SENKIT nem érdekel. Ha netán beleírsz bármit is a CV-dbe ami a diplomáddal vagy annak megszerzésével kapcsolatos (kivéve az intézményt és a dátumot) akkor jó esetben is csak kiröhögnek rosszabb esetben meg jön a "na, már interjú előtt fel akar vágni, kisköcsög".
2. Többet ér az ismeretség: mondjuk úgy, hogy az "alja" szakmákban (egyszerű fejlesztő / üzemeltető / B/T analyst, tesztelő, tehát ahova kis túlzással friss diplomásként is lehet próbálkozni) erőteljesen számít a kapcsolat. Ennél feljebb (csoportvezető, specialista/szakértő, tervező, fejlesztésvezető, resource pool manager) már szinte CSAK az ismeretség számít (jobb helyeken a szaktudás is, de az ismeretség fogalom szerintem hordozza magában a szakmai ismeretséget is). Vagy belső, vagy külső ember, de mindig valaki befolyásosnak a volt/jelenlegi kollégája. Meghirdetik ugyan néha ezeket az állásokat, de csak alibiből.
Üdv
Bankszektor/IT-ről tudok nyilatkozni. Kezdem a végén:
1. a diploma minősítése SENKIT nem érdekel. Ha netán beleírsz bármit is a CV-dbe ami a diplomáddal vagy annak megszerzésével kapcsolatos (kivéve az intézményt és a dátumot) akkor jó esetben is csak kiröhögnek rosszabb esetben meg jön a "na, már interjú előtt fel akar vágni, kisköcsög".
2. Többet ér az ismeretség: mondjuk úgy, hogy az "alja" szakmákban (egyszerű fejlesztő / üzemeltető / B/T analyst, tesztelő, tehát ahova kis túlzással friss diplomásként is lehet próbálkozni) erőteljesen számít a kapcsolat. Ennél feljebb (csoportvezető, specialista/szakértő, tervező, fejlesztésvezető, resource pool manager) már szinte CSAK az ismeretség számít (jobb helyeken a szaktudás is, de az ismeretség fogalom szerintem hordozza magában a szakmai ismeretséget is). Vagy belső, vagy külső ember, de mindig valaki befolyásosnak a volt/jelenlegi kollégája. Meghirdetik ugyan néha ezeket az állásokat, de csak alibiből.
Üdv
Non est volentis · http://nonest.blog.hu/ 2010.03.24. 16:56:36
"Jegyzetet és segítséget senkitől sem lehet kérni, hiszen a diák a saját helyzetét rontaná el ezzel."
Én nem tartom hülyeséget, ha bizonyos feladatoknál kommunikálunk egymással, hogy mit hogy kell megoldani.(Ami persze akkor működik, ha mindenki betesz valamit a közösbe). Azért elég sok területen csapatban kell dolgozni később, ott meg nem biztos, hogy 10 eminensből álló "önző" csoportja jobban teljesít egy 10 jó, vagy csak közepes, de együttműködni képes csoportnál...
Én nem tartom hülyeséget, ha bizonyos feladatoknál kommunikálunk egymással, hogy mit hogy kell megoldani.(Ami persze akkor működik, ha mindenki betesz valamit a közösbe). Azért elég sok területen csapatban kell dolgozni később, ott meg nem biztos, hogy 10 eminensből álló "önző" csoportja jobban teljesít egy 10 jó, vagy csak közepes, de együttműködni képes csoportnál...
Bambano 2010.03.24. 16:57:02
ez még mekkora vaskos marhaság, hogy egy diploma ne az érte nyújtott teljesítménytől függjön, hanem valami más, a diák által teljesen befolyásolhatatlan dologtól...
Terézágyú 2010.03.24. 16:57:35
"Jegyzetet és segítséget senkitől sem lehet kérni, hiszen a diák a saját helyzetét rontaná el ezzel."
Mondjuk ez hülyeség. Még a végén egymást ölik a diákok egy előadási jegyzetért... szó szerint. Na jó, csak megverik a jól tanuló nyápicot, és elszedik tőle a jegyzeteit...
Mondjuk ez hülyeség. Még a végén egymást ölik a diákok egy előadási jegyzetért... szó szerint. Na jó, csak megverik a jól tanuló nyápicot, és elszedik tőle a jegyzeteit...
- Rendi - 2010.03.24. 17:04:40
"Emiatt mindenki „kénytelen” odafigyelni és a lehető legjobbat kihozni magából minden órán."
Amilyen minőségüék nálunk az órák, maximális akarattal sem lehet odafigyelni sokszor.
Amilyen minőségüék nálunk az órák, maximális akarattal sem lehet odafigyelni sokszor.
- Rendi - 2010.03.24. 17:06:38
@Non est volentis: "Én nem tartom hülyeséget, ha bizonyos feladatoknál kommunikálunk egymással, hogy mit hogy kell megoldani."
Az életben amúgy is sokszor csapatban kell dolgozni.
Az életben amúgy is sokszor csapatban kell dolgozni.
Remy 2010.03.24. 17:07:22
Az ellenőrzőn nem ugyanez a poszt volt?
Remy 2010.03.24. 17:08:56
Ja, nem bocs! Ott a Kettes is jó jegy? volt a címe. Micsoda különbség...
Kerti Fóka 2010.03.24. 17:26:55
Én a BME gépészkaros tapasztalataimat mesélhetem el... ott megtanultam a vizsgára (nem kamu tárgy) szinte mindent, a tanár minden kérdésére tudtam is válaszolni és a végén mondta hogy kettes. Mikor mondtam neki, hogy én jobbat szeretnék akkor csak nézett rám kérdően hogy minek...nem is adott jobbat... Bár mondta hogy örüljek a kettesnek, így is az évfolyam több mint 90%-a bukik (örültem is nagyon,csak hát ha már 3 hetet erre tanultam a vizsgaidőszakból..) Ez pedig nem egy tárgynál fordult elő... Persze olyan is volt amikor említettem hogy esetleg jobbat szeretnék, akkor mondt a tanár hogy neki mindegy. Látja, hogy tudom, innentől meg lényegtelen...ha nekem kell a koliátlaghoz, akkor ad jobbat. Aztán megkérdezte hogy hanyast írjon be, mondjak egy számot 2 és 4 között (ötöst senki nem kaphatott)...
longlife · http://testepitescsakitt.blog.hu 2010.03.24. 17:41:17
tehát mindenki legyen önző és ne osszon meg semmilyen jegyzetet a másikkal? szingapúri állammodel egyébként jó, oktatás ez alapján nem lehet rossz, de szerintem még ma is erősebb Mo-n az oktatás.
kzolika 2010.03.24. 18:07:26
Ez Közgázon működött matek tantárgyakból. 2 negyedéves zh á 50 pont, minimum 15 pont/zh kellett (alatta automata bukás), akinek megvolt, felkerült a haranggörbére. Analízisből, ha jól emlékszem, 22 + 19 volt az eredményem és 3-ast kaptam. 41%-os teljesítménnyel. Relatíve jó voltam analízisből, abszolút mértékben meg szar, hiszen 3-ast kaptam 41%-ért.
economister 2010.03.24. 18:16:49
Jah, tegnap már én is láttam ezt a posztot az egyik nagy gazdasági lap internetes oldalán. Sőt még ma is ott van. Ez mondjuk kicsit át van rágva, az eredeti cikk teljesebb képet ad.
T-blog 2010.03.24. 21:10:58
jaja, a vg.hu-ról lett nyúlva. érdemes azt is elolvasni, mert az ad teljesebb képet...