Hagyományos kínai orvoslásra épülő képzést indít szeptembertől a Semmelweis Egyetem. Az ötéves képzés diplomát nem, csak csupa hasznos gyakorlatot, gyógymódot ad. Magyarra lefordítva: lesz egy különc szak, ami származását tekintve kínai, de angol nyelvű, hagyományos, az orvoslás alapjait mégis el kell sajátítani. Vagyis iszonyat sokat kell tanulni azért, hogy mindenki kételkedjen benne, hogy tudsz-e gyógyítani. Isten hozott Hejlungcsiangi. Mindeközben egy évfolyamnyi rezidens készül külföldre vándorolni, megelégelve az itthoni helyzetet.
A történeten nincs mit magyarázni: fogta magát a Semmelweis Egyetem és úgy döntött, hogy kibővíti képzéslistáját, ezért megállapodott a Hejlungcsiangi Hagyományos Kínai Orvostudományi Egyetemmel. Mégpedig arról, hogy a kínai intézmény kihelyezett tagozatot hoz létre Budapesten. Az orvos képzéssel ellentétben a hallgatók itt az alapozó tárgyakon kívül - mint az anatómia, az élettan és biológia- olyan szakmai tárgyakat is elsajátíthatnak, mint a manuálterápiás kezelés, az akupunktúrás terápia, a szúrás és a moxa technika, a meridiánok és az akupontok. Háborgásra nem is ad okot ez az egész, mert biztos nagyon hasznos dolgok ezek, nem véletlenül használják a kínaiak sem. A kérdés csupán az, hogy mit érnek ezzel itthon a végzett gyógyítók. Diplomát ugyanis nem ad a képzés, csak 10 féléves kő kemény hallgatást. Az sem tisztázott, hogy ezek után, akkor el kell-e végezni a hallgatóknak a rendes orvos képzést vagy nem. Praktizálhatnak-e vagy sem. Illetve kérdés az is, hogy Magyarországon, ahol ennek abszolút nincsen hagyománya, fontos-e ez a képzés? Főként annak tudatában, hogy napjainkban telt be a pohár az orvostanhallgatóknál is. Ugyanis vannak gondok, a hagyományos kínai orvoslás nélkül is. Nem ártana rendbe tenni a dolgokat, mielőtt halomban állnak majd az országban a munkahely nélküli „kuruzslók”. Persze lehet, hogy azzal számolnak, hogy lesz helye a kínai orvoslásnak miután az orvostanhallgatóknak már úgyis elegük van az itthoni helyzetből, és nem vesznek részt a rezidensképzésben. Nekik ugyanis elegük lett, és jognyilatkozattal fenyegetőznek a röghöz kötés ellen. Persze azon sem csodálkoznék, ha az itthoni szívás helyett inkább a jól fizető nyugati állásokat választanák, és nem csak az új rendelet ellen tiltakoznának. Az egészségügyi tárca vezetője szerint az orvostanhallgatók félreértelmezik a rezidensképzésről szóló rendeletet. Az ugyanis a röghöz kötés alatt nem egy kórházat értett kilenc évre, hanem csak annyit mond ki, hogy Magyarországon kell a képzési idejüket letölteniük. Tisztázzuk azért, hogy nem hülyék az orvostanhallgatók sem, csak az nem tetszik nekik, hogy aki félbehagyja a szakorvosképzést például azért, mert gyereket vállal: a hatályos rendelet szerint kiesik a szakképzésből.
Szomorú kilátások tehát az orvosképzésben: röghöz kötés, alacsony fizetéssel, vagyis kilencévnyi hűség a mérlegen. Jó hír viszont, hogy idén szeptembertől elindul a hagyományos kínai orvoslás a Semmelweisen. Így megoldásként egyelőre csak az tehető le az asztalra, hogy ha az orvostanhallgatók külföldre vándorolnak is gyógyítani, mi büszkén fekhetünk be a kórházba: mondjuk egy kis akupunktúrás kezelésre.
