Albán bérekből, svéd adószint mellett nehéz mobilnak lenni.

És ki a f....m fogja tudni kifizetni a fia Oxfordi tanulmányait a 400 EUR-os magyar átlagfizetésből?

lehet menni ösztöndíjjal is, nem csak saját pénzből...

de komolyan, az idegennyelvi lektorátusokat a 90-es évek végére javarészt felszámolták, hát akkor hogyan? Nem immobilisak a magyar hallgatók, hanem szegények, az állam meg rábízta a piacra a megoldást, azaz anyu-apu pénztárcájára.

Én még csak a középiskolás fiaimnak keresem a lehetőségeket, de sehol se találok egy összefoglaló oldalt, a lehetőségekkel, feltételekkel, esetleg ösztöndíjakkal. Egyáltalán hogy álljon neki az ember...
Van ötletetek?

Erasmussal Magyarországon az a legnagyobb baj, hogy pl. amit én környezetemben látok, a Corvinuson: aki kimegy Erasmusra valahova, annak a kinti egyetemen is le kell raknia az összes vizsgát és miután visszajön itt is vár rá mindegyik vizsga, mert szinte nem tudja elfogadtatni semmiből a kint szerzett tárgyak érdemjegyeit, így egy csereprogram során a többi európai diáktól különbözve duplán mérettetnek meg...

Amúgy meg a nyelvvizsga kérdéshez: olyan szakokra, ahová van picit is túljelentkezés a bekerüléshez minimum kell szinte két nyelvvizsga, amelyből egyik minimum felső.

@pirxx: www.tpf.hu/index.php

Nyelvet kozepiskolaban kell tanulni, az egyetemen mar nincs erre ido, es a legidealisabb ido nyelvtanulasra 10-18.

igen apu-anyu pénztárca és lehetőleg a magyar állami és oktatási bürokrácián kívül lehet találni dolgokat ( mert az erasmushoz nagyon jóban kell lenni az odaítélő oktatóval) Az oktatási minisztérium meg konkrétan egy szánalom, fogalmuk nincs semmiről (beszéltem velük ilyen témában) osztályvezetői utazgatnak összevissza a világban, de érdemleges cserekapcsolatokat nem létesítenek

Én kezdem a sort, szívesen indulok is már az MIT-re. Ja, még valami...! Fizetni fogja valaki? :)

mondjuk ebben szerepe lehet annak, hogy altalaban az olaszok meg a spanyolok nem beszelnek igazan jol angolul. Ugyanakkor pl. Olaszorszagban eleg jo egyetemek vannak.

Kedves felsőoktatási szakértő!
Ön bizonyára nagyon jól ismeri a magyar hallgatókat, hogy megengedi magának, hogy töketlennek címezzen több tízezer fiatalt. És igen, gondolom, sőt hiszem, hogy mielőtt megírta volna ezt a lesújtó véleményét, tényleg utánajárt, hogy vajon milyen feltételekkel lehet ma külföldi ösztöndíjhoz jutni, és csak miután alapos kutatásainak hála bebizonyosodott, hogy a magyar hallgatóknak minden lehetőségük meglenne arra, hogy külföldön tanuljanak, csak ők félnek elengedni anyuci szoknyáját, azután summázta tapasztalatait. Ezek után megérthetem, miért címez töketlennek minket.
És biztos én is idióta vagyok. Hisz bár két felsőfokú nyelvvizsgám van,(saját szorgalom és anya-apa pénze) tanulom a harmadik nyelvemet, mégis csak a Fővám téren tengetem hétköznapjaimat. És igen, bevallom Én követeltem, amikor nemzetközi gazdálkodás szakra jelentkeztem, hogy az egyetem ne indítson egyetlen idegen nyelvű tantárgyat sem. Természetes, hogy ezért is Mi vagyunk hibásak. És azért is, hogy az egyetlen külföldi ösztöndíjat, az Erasmust csak pár ember kapja meg a kismillió jelentkezőből. akiket elutasítottak, biztos nem elég mobilak.
Tudja, nem tudom megérteni Önt, hogy hogyan van képe egy olyan témából cikket írni, amihez semmit sem ért, és utána nyugodtan ülni, tudva, hogy sok ezer ember fogja olvasni az index címoldalán, akik ezek alapján alkotnak majd véleményt rólunk.
Minden töketlen hallgató nevében ezer köszönet érte.

@keeroy: mibol gondolod, hogy egy amerikai diaknak barki is fizeti?

@balba: semmi ilyesmit nem említettem.

@keeroy: jogos

Rendesen kell tanulni, és akkor lesz ösztöndíj is meg lehetőség is. Sajnos sokan még a BSc lécet sem viszik át, de utazni meg szeretnének. Itthon kell a rendes öt éves MSc-t elvégezni utána lehet menni pl. külföldi PhD-ra. Az erasmus rendszernek tényleg vannak hibái és tényleg a pénztől is erősen függ a dolog. Azért azt is tudni kell, hogy az egy féléves erasmus alatt bulira jut idő, de másra nem nagyon. Ami nem baj csak nem kell túlmisztifikálni.

Ettől függetlenül a magyar felsőoktatással komoly gondok vannak.

@Tom Keller: nem nyelvizsgája nincs a hallgatóknak, hanem használható nyelvtudása

@lilla19: nincs lehetetlen, csak tehetetlen; ha jól beszélsz 2-3 nyelvet és nem tudsz kimenni 1-2 szemeszterre a Közgázról, akkor valamit tényleg nem jól csinálsz

@lilla19: másrészt ki mondta, hogy a blogger felsőoktatási szakértő? véleménye csak lehet!

Én nagyon szívesen tartanék előadást az egyetemen egy bizonyos nyugat-európai nyelven, pl. az adott ország irodalmáról.
De valahogy nem akarnak alkalmazni.
(Tanári diplomám is van)

Ki menjen külföldre tanulni? A magyar felsőoktatásban a hallgatók 50 százaléka magyarul sem tud írni és olvasni, a szövegértésről nem is beszélve.

@radiris: Erről tudnék én is mesélni, amikor még egyszerű mondatokat se.

@lilla19:
Tényleg baromi nehéz volt már az én időmben (1989 1994 ) Erasmus ( vagy Tempus ) ösztöndíjat kapni. Mert nem volt elég hozzá a jó szakmai és tanulmányi eredmény, hanem KÖZÖSSÉGI MUNKA is kellett hozzá. ( Ergo : a HÖKös maffia ment ki ).

Bíztatásként mondom : a doktoranduszoknak nagyságrendekkel több lehetőségük van kimmeni külföldre. Én a négy doktoráns évemből durván két és felet voltam külföldön. Kvázi hozzámvégták az ösztöndíjat : a tanszékvezető prof ordítozott velem, hogy akkor menjek már ki, vagy az ő tanszékén nem szerzek diplomát :D . ( Igaz, hogy Németországba akartam menni, de aztán csak svéd meg holland lehetőségek maradtak :D Tudom : ihre Sorgem möchte ich haben. )

Ellenben a pénzügyi vonatkozásban van valami. Még 1999ben kinéztem a Bathi Egyetemen egy financial engineering MSct. Négy féléves, félévenként GPB 9K ba került. 1999ben ezt nem tudtam megtanulni : nem mentem, de a két éves anyagot öt év alatt azért irodalomból és az Internet segítségével meg lehet tanulni :D

Most azonban azt tapasztalom, hogy az IGAZÁN tehetséges hallgatók ötödéves korukra TDKznak, van egy cikkük is, és a PhDt már külföldön tervezik megírni. Azt azonban jó lenne tudni, hogy ebbből a 5%ból, aki kimegy, mekkora azok részaránya, akik tényleg a tehetségük alapján kapták az ösztöndíjat, és hány százalékuk a nepotista HÖKös.

Nekem még magyar főiskolára sincs pénzem, nemhogy külföldire :)

@lilla19: Kedves Lilla (és mások), a bolognai rendszer bevezetése óta a BA megszerzése után simán mehettek külföldre az EU-ba. Rengeteg MA program van, ahol jó ösztöndíjakat adnak. Vagy ha az MA-det befejezted, akkor várnak a világ jó egyetemei PhD-zni. Más területeken pedig egyéb képzések is vannak (pl LLM jogászoknak). Mindenütt az a szokás, hogy adnak ösztöndíjat. Érdemes körülnézni--nézegesd az egyetemi rangsorokat, válaszd ki a jó programokat, a legtöbb helyen még beleférsz a határidõkbe (Európában kora tavasszal szoktak lenni, bár terület és programja válogatja).

@keeroy: akár az MIT-re is mehetsz, ha a képességeig megvannak hozzá. Nem a pénzen múlik. Az undergraduate ösztöndíj a legtöbb helyen need-based, tehát ha szegény vagy, akkor automatikusan megkapod (de bekerülni persze nem egyszerũ, ennek ellenére vannak magyar undergradek). PhD programokon pedig mindenütt adnak ösztöndíjat, messze nem te lennél az elsõ magyar az MIT, vagy akármelyik más top 10 egyetemen.

@Bors Világfiak: konkrétan az ország állítólag legjobb(-bár ez szerintem csak történelem) jogi egyetemén, amely nem messze található a kálvin tértől szó szerint közelharc folyik az évente meghirdetett kb. 2 tucat erasmusos helyért. jah, még mielőtt valaki kérdezi: 2 tucat per egész egyetem, és nem per évfolyam. aztán végül kik kapják meg? naná, hogy a csókosok(hök, instruktorok, stb.) akik gyakran a kibukás határán állnak, és nem éppen az idegennyelv tudásukkal emelkednek ki.

@lilla19:

Sima ügy: ha olyan jó vagy, pályázz és jelentkezz külföldi ösztöndíjakra, vagy (akárcsak én tettem három éve) halassz egy évet és menj ki dolgozni külföldre, magánszorgalomból meg járj be előadásokat hallgatni még akkor is, ha nem adnak semmiféle papírt róla utólag.

Havi 600-700 eurót meg lehet keresni különösebb szakképesítés nélkül, ketten bérelhettek havi 500-ért egy 16 nm-es félkomfortos lyukat mondjuk Róma egyik külvárosában, ha mindketten dolgoztok, a többiből megéltek (nem fényesen, de kenyérre, gyümölcsre és felvágottra elég), viszont úgy jössz haza, hogy a nyelvet kened-vágod és még tanultál is.

Ja, hogy ez kényelmetlen és nem anyu főz rád és nem apu adja a zsebpénzt? Az biza, én 13 kilót fogytam egy év alatt, de megérte.

@Bors Világfiak: Ez a nyelvvizsga nem egyenlő nyelvtudással mondás mindig az egyéntől függ, elég durva általánosítás az, ha a te gondolatmenetedet követjük.

@Scaramella va alla guerra: azokból, akik PhDzni mennek, 0% "nepotista HÖKös"--csak nem gondolod, hogy ennek a szerencsétlen gittegyletnek befolyása van más egyetemek felvételi eljárására?

A HÖK és az egyetemi adminisztráció nagyjából csak az Erasmust tartja a kezében, ezért utóbbit el kell felejteni, kb arra jó hogy megtapasztald milyen _lehetne_ kint tanulni, + egy kis nyelvtanulás, de komolyabban nem fogsz belõle profitálni. Érdemes mininum 1, de legalább 2 éves programra kimenni valahova akkor is, ha nem akar valaki Phdzni.

A hallgatók védelmében: ezeket az infókat meg lehet találni a neten, de jó lenne ha olyan lenne a légkör minden egyetemen, hogy a korrektebb tanárok a tehetséges hallgatóikat megpróbálnák orientálni azzal kapcsolatban, hogy hova, hogyan pályázzanak. Ez sajnos messze nincs így. Érdemes felvenni a kapcsolatot olyanokkal, akik most kint tanulnak, általában nagyon szívesen segítenek.

Közgazdászoknak régebben volt egy nagyon jó honlap, az econphd.net, most már leállt, de archívumban meg lehet találni ( web.archive.org/web/20061223184915/http://www.econphd.net/ ). Sok tanácsa releváns más területeken tanulóknak is.

@radiris:
Köszi, a ember nem azért megy ki külföldre, hogy lyukban éljen.

Azért az sajátos, hogy a holland PhD ösztöndíjam magasabb volt, mint anno a banki elemzői fizetésem. Ezért az esetemben a lyukban lakás fel sem merült : ezért is mentem ki.

Jó, most is van egy két olyan ember ( p.l. Duistermaat, Peter Olver, stb. ) aki miatt akár a lyukban lakást is bevállalnám, csak hogy tőlük tanulhassak. Azonban ez a kivátel erősíti a szabályt tipikus esete.

Érdekelne, hogy a 22.500 oktató közül mennyien képesek angol/német/francia/spanyol nyelven előadást tartani.

A fő témához kapcsolódóan csoporttársaimmal az első most végzett bachelor évfolyamban voltunk, legalább 40-60%-unk ha nem is most februártól, de szeptembertől mindenképpen külföldi mesterképzésre vagy külföldi egyetem levelezős képzésére jelentkezünk.

Persze az nem kérdés, hogy sok olyan embert is találunk a felsőoktatásban, aki egy normális oktatási rendszerben még a középiskolát sem végezhette volna el.

@tollaszerge:

Ja, az biztos, hogy a PhDsek között ritka a HÖKös.
De az egyetemi hallgatók között szerintem a zöme HÖKös.
Ezért is lettem volna kíváncsi az arányokra : legalábbis a PhDsek arányára egy alsó becslést kaphattam volna :D

Én egyébként harmadéves koromban Svédországba nyertem egy fiztős MSct : évi szinten 1993ban valami három milliót kellett volna kiköhögni. Nevetséges.

Mindenkinek csak tanácsolni tudom, hogy ha teheti, menjen külföldre, leginkább doktorálni.

@StavrosMenace: "Itthon kell a rendes öt éves MSc-t elvégezni utána lehet menni pl. külföldi PhD-ra." Abszolút nem. MSc-re is lehet menni egybõl. Minél elõbb megpattan valaki a magyar egyetemekrõl, annál jobb.

@Scaramella va alla guerra: "Köszi, a ember nem azért megy ki külföldre, hogy lyukban éljen." Valóban nem. Azért megy ki, hogy tanuljon egy jó egyetemen, és ezért a célért hajlandó elfogadni, hogy kényelmébõl valamennyit áldozni kell. Aki erre nem hajlandó, az ezután ne panaszkodjon, õ választott így.

Érdekes ez a téma. Elõször jönnek a hozzászólások arról, hogy dehát külföldre menni anyagilag lehetetlen. Miután elmondják, hogy nem, akkor jön az hogy dehát szerény körülmények között kell élni. Ha errõl kiderül, hogy attól még OK, akkor majd jön az hogy azért nem megyünk mert anyut nem lehet vinni?

@tollaszerge: Attól függ honnan. A BSc ezt meg is engedi. Aki teheti menjen is. Világot kell látni. A probléma ott van, amikor utazás az kell, de tanulni meg nem akarnak. Vannak jó PhD-k otthon is, és még így is ki tudsz menni dologzni utána külföldre.

töketlen hallgatóként csak annyit fűznék hozzá, hogy ha valaki felajánlana nekem lehetőséget én mennék is ki szinte akárhová... De mivel erasmus nem fedez minden költséget és saját erőből nem tudnám megoldani így marad Magyarország. Erasmusról még annyit hogy lefordítottam már a szerződést egyik ismerősömnek és ha jól emlékszem benne van hogyha nem teljesítí vki az összes tárgyat akkor vissza kell fizetnie az ösztöndíj egy részét vagy az egészet. Ennyi kockázat sajnos nem fér bele az én kereteimbe. Hidd el ha nem naprol napra tengődne a diák munka mellett az egyetem finanszírozásával teljesen más lenne a helyzet... Közösségi munkába nem csak a hök tartozik bele hanem pl az iaeste is ami nálam ok de még mindig pénz beszél.

@Káposztakukac: ELSA? TDK? és nem csak nyeu, meg usa van, Krakkó, Kairó, sok együttműködés van ott is ha jól tudom

@Scaramella va alla guerra:

Jó neked, banki elemzőként. Az én szüleim parasztemberek, és én bizony lyukban laktam külföldön, sőt (most biztosan nevetni fogsz a te életpályáddal a hátad mögött), de én egy év után még haza is hoztam nekik 250 eurót.

Viszont saját erőből szereztem diplomát (bevallom, csak egy nyomorult műszakit, nem ám közgáz nemzetközi gazdasági kapcsolatok meg ilyesmi) úgy, hogy közben végig dolgoztam. Szégyellem is magam ezért, de nem thetek róla.

És köszönöm a kioktatást, további sok sikert a karrierépítésed során.

@Tom Keller: én már csak az interjúzatásokon tapasztalom, de a kétharmad diplomás jelentkező ha meghallja, hogy nem magyarul lesz az interjú, fut mint a nyúl, pedig ott a papírja

@Bors Világfiak: interjúztatásokon - bonyolult szó :-)

@Bors Világfiak: Kétség nem fér hozzá, sok ilyen ember van.

@mafiawarsrulez: "ha valaki felajánlana nekem lehetőséget én mennék is ki szinte akárhová"

Akkor sajnos rossz híreim vannak, senki nem fog téged kifejezetten keresni, hogy lehetõségeket ajánljon fel. Neked kell utánajárni, jelentkezni, pályázni.

Az Erasmus pedig olyan, amilyen, ezer más lehetõség van. Teljesen OK, ha nem akarsz ezekkel élni, csak kérlek ne fogd a pénzre.

Nem tudom, most hogy működik az ösztöndíjak elosztása, én bő 10 évvel ezelőtt nem kaptam meg, de a tanszékvezető egész sleppje igen... Ez elég jól minősíti a Közgázt és a Külkert is.

Volt olyan ösztöndíj, amit a "nagyközönség" számára meg sem hirdettek...

Egyébként már egy ideje pénzügyi munkakörben, külföldön dolgozom, a nyelvtudásom még a gimnáziumi évek alatt, nem kis akaraterővel alapoztam meg.

az egyetem az életre nevel, ha lelopkodják a Külügyi iroda hirdetőtáblájáról a plakátokat, az a hülye, aki nem elsőként ért oda?

@StavrosMenace: Területfüggõ. Természettudományokban még vannak úgy-ahogy normális PhD, társadalomtudományokban csak a CEU üti meg azt a mércét, hogy a nemzetközi radaron megjelenjen. De (minden heroikus erõfeszítésük ellenére) az CEU programjai sem mérhetõek a top 20-hoz. Kurzusokon nagyjából megkapod azt amit máshol, de a lényeg pont utána jönne.

@tollaszerge: true

@tollaszerge: Ez így van. A TTK a legjobb ilyen szempontból, ha jól csinálod.

@tollaszerge: Akkor átfogalmazom. Ösztöndíj mellett sincs lehetőség kimenni. És akárhogy is nézem a pénz sokat számít, lehet te csinálod az adóbevallásomat?

@tollaszerge: ott a pont

@mafiawarsrulez: Abszolút nem értem, mirõl beszélsz, hiába fogalmaztad át. Lehetõség mindig van, a te döntésed, hogy élsz-e vele. Sokan vannak akik két gyerekkel kimennek PhD-zni. Rinyálni mindig lehet, a legkényelmesebb pedig panaszkodni, hogy neked miért nem sikerült, miért nem lehet. A te életed, senki sem kényszerít semmire. Remélem azért mások élnek a jó lehetõségekkel.

Erasmusra tőlünk jórészt csak az nem megy, aki nem akar - a tavalyi évben a 20 kiadható német nyelvterületű helyet 19-en pályázták meg, így még HÖKös maffiázás meg protekció sem kellett. Az angol, olasz, spanyol területeket nem is említve.Igaz, az Erasmus nem fizet túl jól, a Hollandiába adott 1400 euro / félév kb. a lakbérre sem volt elég, de mégiscsak valamennyi támogatás. Plusz ugye a tandíjat is állják.
A nyelvtudásról annyit, hogy az egyetem kötelező idegen szaknyelvi kurzusán az elvileg középfokkal rendelkező diákok belepirultak egy-egy egész mondat helyes elmondásába, de mégis volt olyan, aki így akart menni Erasmusra, ahol persze egy tárgyat sem értett, viszont inni tudott a külföldiekkel.

@mafiawarsrulez: Hát akkor teljesítsd a kinti tárgyakat, ha már odáig eljutott az ember és van egy stabil nyelvtudása, abszolút teljesíthető. Nyilván nem adnak csak úgy pénzt, hogy aztán a félév alatt elidd/elkurvázd, és még csak nem is tanultál. Minden ösztöndíjnak van "kötelesség" oldala is, de nem mennek el a teljesíthetetlen követelményekig.

hát mivel a saját bőrömön tapasztaltam,hogy még egyik hazai egyetemről a másikra átkerülni se megy zökkenőmentesen a tárgybefogadásokkal kapcsolatban, meg se fordul a fejemben, hogy külföldre menjek...

@_Venom_: kb. DAAD szinttől kezdődik az amit ösztöndíjnak lehet nevezni. Az erasmus sem rossz csak általában (tisztelet a kivételnek) ez built jelent nem tanulást. Egyébként sokszor a külföldi diákok sem tudnak rendesen az adott nyelven ti. ők is bulizni mennek.

@Kontárblog: pont itt segít neked az EU. Akkreditált intézményben szerzett BA/BSc képzésed ugyanúgy elismerik. MA/MSc/PhD dettó. Vagyis mehetsz, amerre látsz, de nem félévekre, hanem 3-2-4 évre. Így talán több értelme is van, nem? Félév alatt az ember feneke meg sem melegszik az új helyen.

@StavrosMenace: Én most jöttem vissza Erasmusról pár hete, Hollandiában töltöttem fél évet. A buli mellett a tanulás is abszolút belefért, és azt se mondhatom, hogy mivel cserediák voltam, kivételeztek volna velem, mivel egyrészt ez rólam a tanulmányi rendszerben nem volt rögzítve, másrészt a rendes LLM képzés diákjaival tanultam együtt, akik meg ugye már diplomások és fizettek a kurzusért. Ha az ember belövi a prioritásait, az Erasmus is lehet hasznos mind szórakozásilag, mind tanulmányilag, mind nyelvtudásilag. A baj akkor van, amikor az előző mondat elején nem lát túl a kiutazott hallgató.
Amúgy van még egy jó ösztöndíj, a Visegrádi Hármak, ami jórészt Kelet-Európába ad helyeket, és 2000+ eurót fizet egy félévre.

@tollaszerge: Az MSc-k jórészt 2 évesek, valahol 1 éves (pl. az LLM képzések),a BSc is maximum 4, de inkább 3.

Már mások is leírták itt a kommentekben, de talán nem árt elismételni, hogy teljesen jogszerűtlen, hogy a külföldön töltött Erasmus-os félévet itthon sok helyen nem fogadják el. Páldául az egyik ismerősömmel itthon az egész külföldön töltött Erasmus-os félévet újra megcsináltatták. Pont azok, akiknél aztán diplomáznia kell, tehát nyilván nem ugrálhat, hogy a törvényes bánásmódot "kikényszerítse"....

@StavrosMenace: Erről van szó, az Erasmus az ösztöndíjak legalja... Egyrészt az a havi 200-250 euro semmire se elég, talán egy szoba bérleti díjára, másrészt kétlem, hogy azalatt a félév alatt az erasmusosok 90%-a bármi hasznos tudást is magára venne, gyakorlatilag egy 6 hónapos folyamatos buli az egész. Nyelvgyakorlásnak talán még jó is, de semmi több...

@eezandwizz: Nehéz elfogadtatni, mert a külföldön tanul(ha)t(ó) tárgyak nagy része nem is szerepel az itthoni tananyagban, így nem konvertálhatók 1:1-ben. Nálunk ezt úgy oldották meg, hogy a kiutazóknak március végéig meghosszabbították a vizsgaidőszakát.

@szcsongor: A hallgatón múlik, mennyi hasznos tudást szerez a félév alatt, ez nem az ösztöndíjtól függ. Függ pl. attól is, hogy maga a fogadó intézmény milyen követelményeket állít a cserediákok felé - és a cserediákba minden ösztöndíjas beletartozik, nem csak az Erasmus.

@Bors Világfiak: rosszul tudod. és most nem az elsa-ról van szó, hanem az egyetem által kínált és biztosított lehetőségekről.

Egy kis kulfoldi tapasztalat: en Veszprembe jartam munka mellett egyetemre, szalloda szakra. Sajnos nem tudtam vegigcsinalni, munka+csalad miatt abba kellett hagynom 2004-ben. Utana Skociaba kerultem ugyanezen a teruleten dolgozni, most kitalaltam, hogy folytatom (36 evesen...). Kikertem a papirjaimat Veszprembol (egyebkent ez volt a dolog legkemenyebb, legrugalmatlanabb resze...), majd megkerestem egy helyi egyetemet, hogy na akkor jottem tanulni. Lefordittattam/leforditottam a papirjaimat, irtam egy szakmai oneletrajzot. Most meg itt vagyok harmadikos keresztevfolyamos tanulo es angolul hospitality managementet tanulok, persze munka mellett.

Mar MBA-t is akarok, de arra meg gyujteni kell:)

@szcsongor:
Kérdés hogy mennyibe kerül zsebből egy Erasmus félév, ki tudja megfizetni és ezekután mennyi értelme van.

Szerintem ez az Erasmus inkább a szakadékot bővíti(itthon). Ez nem jelenti azt, hogy ez rossz dolog lenne annak, akinek van rá lehetősége.

A hököket pedig egyszerűen be kéne szüntetni, túl nagy hatalom megy át a kezük között. Jobban járnának az egyetemek is és a munkanélkülik, ha a Tanulmányi osztályokra vennének fel +2-3 minőségi szakmunkást.

@_Venom_: Persze, nyilván van Erasmusos, aki hasznosan tölti ki a azt a fél évet, meg van más ösztöndíj is. Akikhez viszont eddig külföldi egyetemeken (Wuppertal, Alicante, Strasbourg) volt szerencsém, azokon látszott, hogy kurvára nem a tanulásért mennek, hanem az volt a lényeg, hogy egy héten minél többször legyen buli meg minél jobban lebarnuljanak a tengerparton, mire haza kell menniük (Alicante). Erre mondom, hogy így az ilyen fél éves ösztöndíjaknak semmi értelme. Persze ha az a cél, hogy fél évvel kitolják a tanulmányaikat cserébe a bulizásért meg a nyelvgyakorlásért, akkor oké :)

@szcsongor: Nyilván hely- és hozzáállásfüggő, de az én kinti tapasztalataim alapján arányosan minden belefér. De ehhez hozzájárult az, hogy a holland egyetem leszarta, hogy cserediákok vagyunk félévig, és ugyanazokat a követelményeket állította elénk, mint a rendes diákok elé. Hallottam én is olyan helyről, pl. Trier, ahol az erasmusosok más elbánásban részesülnek, mert a tanár tudja, hogy csak fél évig vannak itt.
Nekem arra jó volt az Erasmus, hogy annyira belelássak a külföldi oktatásba, hogy ezután ne akarjak itthon tanulni, plusz megerősödött a nyelvtudásom és a szakmai oldalról is szélesedett a perspektívám, emellett rengeteg külföldi haverom is lett. Szóval lehet okosan is csinálni, aki nem akar tanulni, az akkor se fog, ha apuci befizeti őt egy egyéves Masterre.

@gergel: Kb. annyit kell ráfizetni az Erasmusnál (ami nem is 6, sokkal inkább csak 4 hónap), amennyit ők alapból adnak. Zónarendszer szerint osztják az ösztöndíjat, a legtöbbet pl. Angliáért adnak, 1694 EUR/ félév, míg Hollandia kb. 1394 EUR, és így csökken egészen addig, míg valaki mondjuk Romániára adja a fejét.:)

@_Venom_: Na hát akkor te jól csináltad. És igazad van, tessék csak külföldre menni, nagyon hasznos tud lenni minden szempontból. Én lehúztam otthon az MSc-t meg a PhD-t a TTK-n, de azóta (3 éve) külföldön dolgozom, és nem bántam meg :)

Erasmusos diakokkal en eddig csak kocsmakban talalkoztam a vilag minden tajan, eloadason, vizsgan sosem :-)
Ami szomoru, hogy sehol sem a helyiekkel kocsmaznak, hanem Erasmusosok egymast kozt.

@Bors Világfiak:
"szarkazmus", "irónia". tudod, stíluseszközök arra, hogy a mondanivalónkat érzékletesebbé tegyük :D

radiris :
Igen, ez a verzió van tervbe véve, csakhogy ezzel nem fog az ember lánya bekerülni a statisztikába.csupán egy évet passziváltató lustaság leszek statisztikai szempontból. egyébként nem azt mondtam, hogy nem lehet kijutni külföldre, mert ez nem lenne igaz. csupán annyit állítottam, hogy ebben az esetben nem a hallgatók hibája, hogy nem szereplünk jól a hivatalos kimutatásokban.és azt, hogy el kéne gondolkozni a miérteken, mielőtt szidni kezdünk valaki(ke)t.

@pandacsökiboborján: Ebben van a legnagyobb igazság!! Hát meg a tájékoztatás sem mindenhol 100-as..

@Scaramella va alla guerra: neked meg az arcod akkora, hogy tiszta szivemből kívánom, kapjál egy méretes pofánbaszást az élettől.

"az ember nem azért megy ki külföldre, hogy lyukban éljen" - beképzelt és elkényeztetett hólyag vagy, és engem az vigasztal, hogy ezek szoktak kibaszottul méreteset eltaknyolni, pont amikor úgy érzik hogy sínen vannak.

Elnézést a többiektől, de az ilyenektől mindig felmegy a vérnymásom.

Amit én láttam Erasmussal kapcsolatban az az, hogy akinek nem tudják finanszírozni a szülők a kinti költségeit, annak nem is érdemes kiemennie.
Az odáig rendben van, hogy a repjegyet meg a szállást fizetik, de ezen felül mindenképpen születnek egyéb költségek.

Mellesleg az Erasmusosok 99,9% bulizni és dugni megy idegen országba.

@Imre Laci:
Teljesen egyetértek ezzel!
Az Erasmus,akárhogy szépítjük erről szól.
Buli,ivás,kirándulások,csajozás-pasizás stb.
Ami szülői/rokoni támogatás nélkül elképzelhetetlen mert a mindennapi minimális megélésre éppen talán elég lehet az "ösztöndíj"/ támogatás.
És az meg ,hogy van néhány tárgy amit teljesíteni kell: szinte kivétel nélkül mindenkinek megvan, mert aláírják a tanárok, nem fognak pöcsölni külföldi (néhány esetben angolul is alig tudó)diákkal.
Más ország egyetemi -életébe,kultúrájába belelátni, idegen nyelvet beszélni néhány hónapig teljesen jó dolog...
HOgy miért kellene 20%osra feltornázni a hallgatói mobiltást, azt nem is értem.
Az meg hogy miért kellen mégtöbb külföldi diák...HOVA?
Az orvosi karok tandíjas képzése szinte csak külföldiekkel- mert az oktatás és a szakmai rendszer kiváló. Emellett néhány műszaki karon vannak még nagyobb számban.
DE a többi helyen egyáltalán hol találnának a külföldi diákok megfelelő helyet?
Kötve hiszem , hogy egy szabad-bölcsészet/ turizmus-vendéglátás/ kommunikáció...(nemsorolom)vonzzó lenne.

leckekonyv.blog.hu/