Arról azonban már nincs szó, hogy tulajdonképpen a pénzt is alig szedték össze a címre - gondolom, hiszen a finanszírozási problémákkal kapcsolatban sokan aggodalmukat fejezték ki korábban. Most milliárdos összegről beszélnek, de mi lesz a jövőben. Valóban fenntartható lesz a cím? Erről még nem esett szó, legalábbis nem sok pozitív. És persze meg is kellett bonyolítani az eljárást: az egyetemek először a kutatóegyetem címre pályázhatnak, aztán majd külön a támogatásra.

 

De mi értelme van önmagában annak, hogy valaki kutatóegyetemi címet kap? Hát semmi. Majd biztosan valami pecsétet gyártanak, hogy ők a legkiválóbbak. De azzal sem mennek sokkal többre, ha megkapják a támogatást!!! Évente kb. 210-220 milliárdot költ az intézményekre az állam, a szakállamtitkár pedig azt mondja: 26 milliárdos pluszt adnak majd a kutatóegyetemeknek. És ezt három évre!

 

Tehát évente ez alig 9 milliárdos összeget jelent. Ha pedig ezt még elosztjuk arra a vélhetően pár intézményre, aki valóban támogatást kap, akkor egyenként alig pár milliárdos pluszt kapunk. Nem kevés, de arányaiban nem is sok. Nem annyi, amennyi valóban kellene. Kutatóink így is pályázati pénzekből tartják el magukat, melyek ugyan számos lehetőséget adnak, mégsem elegendőek. Az összegnek kellett volna lehetőséget adnia arra, hogy függetlenül, valóban alapkutatásokra koncentrálva működjenek a kutatóműhelyek. Emellett pedig éppen arról beszélnek a szakértők, hogy a műszaki és a természettudományi oktatás sokkal költségesebb társainál: nem hiába indít számos kisebb intézmény csak bölcsész, vagy társadalomterületen képzéseket.

 

Azt már nem is merem feltételezni, hogy (teszem azt) például a Budapesti Műszaki Főiskola azért változta nevét hirtelen (teszem azt) Óbudai Egyetemre, hogy rajthoz álljon. Persze joga van hozzá … már egyetem.