Könnyű volt a magyar, a szokásosnál nehezebb a matek és a történelemérettségi – nagyjából így összegezhető az idei tavaszi írásbeli érettségik tapasztalata. Az előzetes híradások arról szóltak, hogy a megszokottnál nehezebb lesz teljesíteni az elvárásokat, ugyanis 20 helyett idén már 25 százalék kell a ketteshez. Azért őszintén remélem, hogy ennek megszerzése nem jelent problémát senkinek, hiszen ez még mindig egy igen alacsony elvárás, és kevés tudás kell hozzá.

Ami elég feltűnő reakció volt, hogy a történelemérettségi után a legtöbb diák nehezményezte, hogy nem lehetett a feladatokat a források alapján megoldani, mint korábban. Aki most „élesben” érettségizett, nyilván örült volna, ha nulla tudással is lehet írni egy jó erős hármast, azonban talán nem ártana egy kicsit elgondolkodni ezen. Az ugyanis, hogy az érettségizők ki vannak akadva azon, hogy maguktól kellett tudniuk a feladatok megoldásait, finoman szólva is nonszensz. Félreértés ne essék, ez nem az ő hibájuk, inkább az eddigi feladatsorok voltak nevetségesen egyszerűek, teljes joggal számíthattak a diákok valami hasonló „pudingra”. Hát, ezek a számítások most nem jöttek be.

A korábbi évekhez hasonló tapasztalat viszont, hogy a 20. század második feléről, és a napjainkban zajló folyamatokról szóló feladatok is szép számmal képviseltették magukat a történelem feladatsorban. Ezzel évek óta ugyanaz a probléma: a legtöbb végzős osztály egyszerűen nem jut el idáig, örülnek, ha a hidegháborúra még jut idő év vége előtt, ennek ellenére az érettségiben mindig kérdezik. Az nem megoldás, ha a tanárok 1-2 óra alatt gyorsan elhadarják az ehhez kapcsolódó ismereteket. Vagy a tanterven, vagy az érettségin kellene változtatni, de olyat kérdezni, amit köztudottan a legtöbb helyen időhiányában nem tudnak átvenni, finoman szólva is problémás, csak ez évek óta nem érdekel senkit.

A felsőoktatás szabályainak kissé viharosra sikeredett módosítása után persze egyből megjelentek az összeesküvés-elméletek, hogy direkt voltak nehezebbek a feladatok a korábbiaknál, direkt kaptak mást az érettségizők, mint amit vártak, nehogy túl magas pontszámot érjenek el a felvételizők, és túl sokan kerüljenek be a jelentős forráskivonástól szenvedő egyetemekre és a főiskolákra. Nos, azt sosem tudjuk meg, hogy az elmélet igaz-e, de a közelmúlt eseményeit figyelembe véve egyáltalán nem csoda, hogy erre gyanakodnak néhányan.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.