Tavaly 276, idén csaknem 200 óráját nem tartotta meg a Pedagógusok Demokratikus Szövetségének elnöke, Mendrey László. Az általános iskolai matematikatanár állítása szerint, nem tudja megmondani, hány órát hiányzott. Újabb Örkény-novellába illő történet a magyar oktatásügy inogó könyvespolcain.

A PDSZ vezetője az elmúlt évben szinte minden nap benn volt a hírekben, az óráin azonban nem jelent meg ilyen gyakran. Miközben minden fronton a pedagógus társadalomért harcolt−olykor jogosan, sokszor inkább dacból nem értve egyet a tervezett változtatásokkal− valahol elfelejtett tanár maradni.

Valószínűleg temérdek elfoglaltsággal jár egy érdekvédő szervezet elnökének lenni. Bizonyosan hasznos, ha olyan áll a szövetség élén, aki maga is gyakorolja a hivatást, így tisztában van azoknak a helyzetével, akiket véd. Valahogy mégis furcsa szájízzel veszi tudomásul az ember, hogy abban az iskolában küzd egy, a szükséges papírokkal nem rendelkező kolléga igazgatói kinevezéséért, ahol a diákok inkább a tévében beszélve, mint a tábla előtt magyarázva tudnák beazonosítani a matektanárukat. Érdekes, hogy azoknak a pedagógusoknak a nevében beszél, akik közül sokan még meg is tartják óráikat a gyerek, a magánórák, a másodállás mellett, és közben nem rakják zsebre a kevéske tízezres mellé a vezetői plusz jövedelmet.

Mindössze tíz betű. Elsőként ennyit szögeznek le, ha a tanári hivatás mellett döntesz.

Szép és súlyos szó: hitelesség.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.