Lassan nyelvvizsga nélkül is kaphatunk diplomát. Ha csak ideiglenesen is, de ezt tervezik bevezetni. Évek óta tartó, megoldatlan probléma a felsőoktatásban, hogy rengeteg hallgató a sikeres záróvizsga, és diplomamunka ellenére sem szerzi meg oklevelét, hiszen hiányzik a nyelvvizsgája. Az Országgyűlés, azon belül is pedig az oktatási bizottság most új lépésre készül az ügyben: a tervek szerint a jövő tanévtől 2016-ig a kezdő egyetemisták és főiskolások felmentést kaphatnak a nyelvtudásról szóló papír bemutatása alól, ha az abszolválás és a záróvizsga után három évvel sem szerzik meg azt, illetve ha az adott felsőoktatási intézmény szenátusa belegyezik. És hogy miért? Pokorni Zoltán a tervezett intézkedéssel kapcsolatban annyit mondott: a közoktatás jelenleg nincs olyan színvonalon, hogy biztosítsa a C típusú nyelvvizsga megszerzését minden tanuló számára. Csak azoknak lenne lehetőségük erre, akiknek a szülei meg tudják fizetni a magánórákat. Ez pedig nem a legszerencsésebb szűrő a felsőoktatásban.

A téma már sokféle hangot kiváltott: a Magyar Szülők Országos Egyesülete például egy évvel ezelőtt azzal a javaslattal állt elő, hogy tekintsenek el a nyelvvizsgától, mint követelménytől, hiszen a felsőoktatási intézmények nem biztosítanak ingyenes lehetőséget a nyelvtanulásra, így az elvárás nem jogszerű. A felvetés talán jogos, azonban kétségtelenül igazat lehet adni azoknak a hangoknak is, amelyek szerint ma már szinte nincs olyan állás, ahol ne lenne szükség a középfokú (általában) angol nyelvtudásra. Ehhez mérten az ország diplomás értelmiségének illene tudnia legalább egy idegen nyelvet középfokon.
Az éremnek tehát megint csak két oldala van. Lehet vitatkozni arról, hogy igazságos-e ez a döntés, mindenesetre remélhető, hogy a három év „üresjárat” elég motiváló lesz a többségnek arra, hogy nyelvvizsgát szerezzen, akár már (bármilyen) munka mellett. Az is biztos, hogy az elit egyetemek többsége nem fogja kiadni az oklevelet nyelvvizsga nélkül, hiszen presztízsből megőrzi a diplomája magasabb értékét. Kérdés, hogy a munkaerőpiacon lesz-e helye a „gyengített feltételekkel” szerzett diplomának. Valószínűleg nem jelent visszatartó erőt: az állásinterjúkon eddig sem a papírt kérték, hanem a nyelvtudást. Ha pedig valaki közép-vagy felsőfokon beszél egy vagy két nyelvet, de nincs kedve finanszírozni a nyelvvizsga költségeit, akkor három év után nevetve kézhez veszi a diplomát, és ugyanúgy felvételt nyer, mint akinek még a papír is ott lapul a zsebében. Azon a kevés helyen, ahová meg nem kell nyelvtudás, lényegében úgyis mindegy, melyik szériás diplomával érkezik a jelölt. Hogy mi történik az ominózus hallgatókkal az üres három évben? Túlélik, ugyanúgy, mint azok, akik most „léteznek” a nyelvvizsga nélkül.
Végülis a hír nem is jelentős: ahogy eddig is volt, ami volt; most is lesz, ami lesz.
Aztán reméljük, az idegennyelv-oktatás tényleg felnő 2016-ra, és már nem kell hasonló kérdéseken töprengenünk.

A bejegyzés trackback címe:

https://szamarpad2014.blog.hu/api/trackback/id/tr363448493

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lombardo 2011.12.21. 15:06:53

"Ha pedig valaki közép-vagy felsőfokon beszél egy vagy két nyelvet, de nincs kedve finanszírozni a nyelvvizsga költségeit, akkor három év után nevetve kézhez veszi a diplomát, és ugyanúgy felvételt nyer, mint akinek még a papír is ott lapul a zsebében."

Ezt hogyan kell érteni? Akinél letelik a három év, annak odaadják a papírt automatikusan?

kicsikincs 2012.02.15. 10:39:16

Nincs KEDVE?
A tandíj mellett?
Biztos, hogy kedve nincsen?
süti beállítások módosítása