Jó az, ha a statisztika szerint ugyanannyi diákot bántalmaztak társai, mint az előző évben?
Az Egészségügyi Világszervezettel együttműködve vizsgálta a magyar serdülők életmódját az ÁNTSZ. A 2010-ben végzett kutatás eredményeiből kiderül, hogy nem emelkedett az iskolában a kortárs bántalmazás területén az áldozatok és a bántalmazók száma. Aminek lehet ugyan örülni, de mit sem változtat az állandósult szám, ha a problémakör létezik. Örülhetünk vajon annak, ha csak egy-két gyerek esik diáktársa áldozatául. Vajon mosoly derül arcunkra, ha a hírekben azt látjuk: „idén is csak annyi gyereket szúrtak le osztálytársai, mint tavaly.” A statisztikák valószínűleg annak a tiszaújvárosi 13 éves fiúnak sem nyújtottak vigaszt, akit társa késelt meg a múlt héten.
Van azonban olyan is, amiben a statisztika sem nyújt örömöt: a vizsgálat összefoglalója szerint ugyanis a magyar fiatalok egyre korábban próbálják ki a cigit, az alkoholt és a különböző drogokat, sőt az illegális szerfogyasztás is népszerűbb lett a fiatalok körében, mint négy évvel ezelőtt. Nincs már ebben semmi felkavaró. Minden héten hallunk legalább egy példát a híradóban egy drogtúladagolásra, egy elkapott drogdílerre, egy beszívva rongáló kamaszbandára. Itt van a szemünk előtt, és talán tényleg nem is tudunk vele mit tenni.
Öröm az ürömben, hogy a négy éve megkérdezett tinédzserekhez képest a serdülők alapvetően elégedettebbek az életükkel.
Nah akkor most, hogy is van ez a több drog, meg alkohol?