Hoffmann Rózsa heves érzelmeket váltott ki mindenkiből elképzelésivel, majd annak kézzel fogható formájával: a felsőoktatási és a közoktatási törvénytervezettel. A szakma minden képviselője: tudós, tanár, érdekvédő és hallgató egyaránt bírálta a két koncepciót, aztán javaslatot fogalmazott meg, majd várt. Egyesség csak ritkán született, többnyire maradtak az érdekes elképzelések, a szép remények, na meg a mértéktelen elszántság.

Egészen mostanáig.

Rózsa? Mégis mi ez a szar? - kérdezte meg a múlt héten Orbán Viktor Hoffmann Rózsától, aki a rossz nyelvek szerint erre válaszul a könnyeivel küzdött. Nagyjából két órán keresztül hallgatta a miniszterelnök kifogásait. Az igazi pofont mégis az jelenthette, hogy senki sem állt államtitkárunk mellé, még a koncepció társszerzői közül sem. Készülhet el az új, immár harmadik felsőoktatási koncepció, ami várhatóan szeptemberben kerül majd az Országgyűlés elé.

Majd elérkeztük a közoktatási törvény megvitatásához. Rózsa asszony megint kisírt szemmel mehetett haza a szerdai kormányülésről. Igaz, állítólag most nem volt olyan heves vita Orbán és Hoffmann között, a végeredmény ugyanaz lett. Itt a nézeteltérést leginkább a pedagógusok kötelező óraszámának meghatározásából származó különböző vélemények szülték. Míg az államtitkár asszony folyton az óraszámok csökkentését ígéri, addig a Nemzetgazdasági Minisztérium 22-ről 28-ra emelné azt. Ennek látszik behódolni Hoffmann is, aki a legújabb koncepciójában már 24-re emelné a tanárok óraszámát. Gyanús, hogy a minisztériumnak ez kevés, a tanároknak viszont sok lesz. Valaki folyton pofára esik majd.

Jön az újabb menet, készülhet el újra mindkét tervezet. Vajon meddig bírja még cérnával Hoffmann Rózsa. Lehet, hogy igazak voltak azok a hírek, amelyek szerint a nyáron búcsúznia kell posztjától? Akkor eddig jöhet az, akinek szavait issza majd a nemzetgazdasági tárca.