Budapesten a belvárosban, Szentesen a főtéren, Szombathelyen az iskola előtt tüntetnek iskolabezárás ellen a szülők, közben Dunaújvárosban átszerveznek, Esztergomban pedig bejelentették: iskolacsőd. Csak néhány példa az elmúlt hónapokból, és a kisiskolákról még nem is beszéltünk. Felcsattan az ember, miért pont az oktatáson, az utánpótlás jövőjén spórolunk, miért a felnövekvő értelmiségtől vonjuk meg az iskolába járás jogát - miért őket büntetjük, ha nincs pénz. A válasz minden esetben nehézkes, hiszen kényes kérdés ez. Akárki is üljön a vezetői székben, lesz olyan, aki politikai cselszövést lát majd a történések mögött. Holott, ha kinyitjuk a szemünket, akkor észrevehetjük, hogy csak ésszerű átszervezés folyik a legtöbb helyen. Példaként elég csak arra gondolni, hogy a kisváros több iskolával is bír, hiszen város, megteheti, viszont a gyermekvállalási kedv hanyatlása okán évről évre kevesebb a diák. Az osztálytermek egyre üresebbek, alig a felét tudják csak feltölteni tanulókkal. A kiadások azonban nem csökkennek, nem csoda így, ha az önkormányzat két félig feltöltött intézményből csinál egyet, spórolva a fölösleges kiadásokon. A híradóban persze csak azt látjuk, amikor szegény gyermekét az iskola elé rángatja a szülő, s hangosan üvölti, hogy az a szemét zsarnok most az iskolát is eladja a maffiának… pedig csak két sarokkal kell majd odébb járnia a gyereknek, és a teremben sem egymás ölébe ülnek majd. Csak feltöltik az üres helyeket, megszüntetve a foghíjas termeket. Persze abban azért mindenki egyetért, hogy nehéz időket élnek át a falvak kisiskolái, és a diákoknak olykor kilométereket is utazniuk kell, hogy iskolába járhassanak. De legalább jobb körülmények között tanulhatnak, és télen nem arra kell figyelniük, hogy megfagynak-e, ha kikapcsolják az iskola fűtését, vagy éhen maradnak-e akkor, ha az iskola nem tudja kifizetni a menzáztatást.