2010.05.03. 07:49
Mit ér a diploma, ha roma vagy?
Egymilliárd forintot. Persze nem annak, aki a diplomát kapta meg, hanem annak a programnak, amely a Romák foglalkoztatása a közigazgatásban címmel azt a nemes célt szolgálja, hogy az uniós támogatást élvezve a romák foglalkoztatását segíti elő. Az elgondolás megható, hiszen a tervek szerint kétszáz diplomával rendelkező roma fiatal vett volna részt a programban, ám többen bemondásos alapon kerültek be. A kanyar pedig igen csak szélesre sikeredett a történetben: kiderült, hogy ők nem is romák.
Persze, ennyi információval a zsebünkben naivan azt is gondolhatnánk, hogy a program becsületén nem eshetett csorba, hiszen minden bizonnyal hibáztak, amikor elfogadták a származásra vonatkozó bejelentéseket bemondásos alapon is. Előfordul. Főleg egy olyan programnál, amely kifejezetten a kisebbségi értelmiség problémáján igyekszik segíteni. Hangos röhej. Ki az, aki tényleg beveszi, hogy valóban így akarnak javítani a kialakult siralmas helyzeten, hogy képesek elcseszni egy remek kis uniós támogatást. Égetni az országot az unió előtt. Jó, rendben, nyeljük le. Tételezzük fel, hogy csakugyan meggondolatlanok voltak, és tényleg hibáztak. Ha ez megvolt, akkor jön a történet folytatása. Ugyanis a kisebbségi ombudsmanhoz más panaszok is beérkeztek: méghozzá, hogy a meghirdetett állásokba a munkáltatók nem is akartak roma személyt felvenni, illetve a diplomásokat nem a végzettségüknek megfelelő területen akarták alkalmazni. Ehhez nincs is mit hozzáfűzni, legfeljebb annyit, hogy Kállay Ernő jogosnak találta a panaszokat. Sőt, elmondta azt is, hogy ennyi pénzből simán telt volna 250-300 diplomás roma foglalkoztatására is. Ehelyett viszont a 200 főből kevesebb, mint 50 fővel kötöttek foglalkoztatási szerződést az állami munkaadók. Valószínűleg megijedtek, hogy a romák elözönlik a hivatalokat és állami intézményeket. Újfent röhej: a 67 ezer közigazgatásban dolgozó személyhez képest a 200 roma munkahely szinte elveszik a tömegben. Kizárt, hogy ez lenne az ok, viszont akkor mitől félnek? Diplomájuk van, ezért cserébe letettek valamit az asztalra. Mégis kilátástalan értelmiségiek. Roma értelmiségiek.
A védelmük érdekében megfordítom a helyzetet. Mit csinál az a magyar származású, aki sikeres vizsgát tesz, megszerzi diplomáját, a beígért köztisztviselői, illetve igazságügyi alkalmazotti állást azonban mégsem kapja meg. Helyette inkább ugyanazzal a diplomával rendelkező más származású társát részesítik előnyben. Valószínűleg igazságtalannak érzi a helyzetét, és nem érti a történteket. Mint ahogy a feltörekvő roma értelmiség sem.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://szamarpad2014.blog.hu/api/trackback/id/tr291964693
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
DaBigMeyow 2010.05.28. 10:02:30
Helló!
Nem egészen értem, hogy végül mire is akarsz kilyukadni. Nagyon sok szempontot hoztál fel, ez nagyon derék, ám nem látom a konzekvenciát. Lehet, hogy bennem van a hiba. :) A történethez annyit érdemes megjegyezni, hogy jelenleg a hatályos szabályozások értelmében azt nevezzük romának, aki annak vallja magát. Nincs semmilyen más kikötés. Van, ahol megpróbálják ezt alkotmányosan megoldani, például egyes civil ösztöndíjszervezeteknél kisebbségi önkormányzat, vagy kisebbségi civil szervezetek ajánlása szükséges ahhoz, hogy a hallgatók részt vegyenek a programban, máshol HH/HHH besorolás, egyebek kellenek. Egy diplomás felnőttnél már sokkal kevésbé lehet mindezt nyomon követni, de persze nem lehetetlen. A 200 diplomás roma elhelyezése valóban szép kitűzött cél, akár még hatékony és folytatható lehetett volna, ám ezt nagyon sok tényező akadályozta meg, ahogy ezt Te is részletesen taglalod. Az utolsó bekezdésben leírtak miatt jött létre éppen a program, hogy ne álljon fenn ennek a lehetősége, és tényleg romák kerüljenek ezekre a posztokra. Ez a pozitív diszkrimináció egy kontrollálható változata, ám ezt nem sikerült meglépni, a közigazgatás minden erejével tiltakozott ellene, mások pedig visszaéltek az alkotmány adta lehetőségekkel, romának nevezték magukat eredeti identitásuk dacára. A pénz lóg a levegőben, nem tudni, hogy ki fogja először előhúzni ezt a félresikerült kezdeményezést, egyelőre csontváz marad a szekrényben. Félek, hogy új köntösben megint fogunk vele találkozni hamarosan. Ha Te is arra jutottál, hogy íme még egy kontraproduktív hatású, amatőr módon megvalósított kormányzati program, úgy egyetértek veled.
A nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési biztosa, Dr. Kállai Ernő bizonyára igazat szól akkor, amikor hatékonytalanságot feltételez a pénz felhasználását illetően, kíváncsi vagyok, miért nem kereste meg az akkori kormány a program kapcsán, miért kell mindent ilyen hűbelebalázs módjára csinálni. Persze ezek költői kérdések, tudjuk miért alakult így, és nem akarok komolyabb összeesküvéselméletekre, oroszokra, izraeliekre utalni, :) elég, ha csak vigyázó szemünket a napi politikára vetjük. Ez is csak egy félresikerült népszerűségi intézkedés volt, óriási összegek, nagy célok és szocialista altruizmus lebegtetésével. Kimeneti célok, monitoring, hatásvizsgálat, és még sorolhatnám a népszerű fogalmakat, amelyek meg sem környékezték a programot. Arra is emlékezhetünk, hogy a Bajnai-kormány mindezt annak ellenére terjesztette elő (ezért is tűnik nekem furcsának), hogy pár hónappal korábban létszámstoppot rendelt el a közigazgatásban. Egyértelmű, hogy így nem lehet ezt megvalósítani, kilóg a lóláb, akkor vesszük elő a romákat, ha jön a választás. Azt nem gondoljuk végig, hogy koncot dobunk
A)a látens és manifeszt rasszista társadalomnak
B)a jobboldali médiának
C)a következő kormánynak
+1) vásári mulatságot szervezünk a parlamentben, diplomaosztóval, csinnadrattával, majd a 150 diplomás romából 50 jut munkához. Egy milliárd kampánycélra huss, el is ment.
Lehetne egyébként Magyarországnak konkrét, kiforrott, egységes közigazgatási esélyegyenlőségi terve, ehhez csak a kompetens szakemberek, az érintett közigazgatási egységek (megyei, helyi, kisebbségi önkomrányzatok) és civil szervezetek együttműködésére lenne szükség, ahogy ez néhány településen működik is. Nem ördögtől való, nem megvalósíthatatlan, a kérdés az, hogyan valósítjuk meg. Az elmúlt nyolc év kisebbségpolitikája egy esetenként túlszabályozott, felülről kezdeményezett, centralizált irányt vett, ami úgy tűnik nem alkalmas a probléma megoldására.
Nem egészen értem, hogy végül mire is akarsz kilyukadni. Nagyon sok szempontot hoztál fel, ez nagyon derék, ám nem látom a konzekvenciát. Lehet, hogy bennem van a hiba. :) A történethez annyit érdemes megjegyezni, hogy jelenleg a hatályos szabályozások értelmében azt nevezzük romának, aki annak vallja magát. Nincs semmilyen más kikötés. Van, ahol megpróbálják ezt alkotmányosan megoldani, például egyes civil ösztöndíjszervezeteknél kisebbségi önkormányzat, vagy kisebbségi civil szervezetek ajánlása szükséges ahhoz, hogy a hallgatók részt vegyenek a programban, máshol HH/HHH besorolás, egyebek kellenek. Egy diplomás felnőttnél már sokkal kevésbé lehet mindezt nyomon követni, de persze nem lehetetlen. A 200 diplomás roma elhelyezése valóban szép kitűzött cél, akár még hatékony és folytatható lehetett volna, ám ezt nagyon sok tényező akadályozta meg, ahogy ezt Te is részletesen taglalod. Az utolsó bekezdésben leírtak miatt jött létre éppen a program, hogy ne álljon fenn ennek a lehetősége, és tényleg romák kerüljenek ezekre a posztokra. Ez a pozitív diszkrimináció egy kontrollálható változata, ám ezt nem sikerült meglépni, a közigazgatás minden erejével tiltakozott ellene, mások pedig visszaéltek az alkotmány adta lehetőségekkel, romának nevezték magukat eredeti identitásuk dacára. A pénz lóg a levegőben, nem tudni, hogy ki fogja először előhúzni ezt a félresikerült kezdeményezést, egyelőre csontváz marad a szekrényben. Félek, hogy új köntösben megint fogunk vele találkozni hamarosan. Ha Te is arra jutottál, hogy íme még egy kontraproduktív hatású, amatőr módon megvalósított kormányzati program, úgy egyetértek veled.
A nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési biztosa, Dr. Kállai Ernő bizonyára igazat szól akkor, amikor hatékonytalanságot feltételez a pénz felhasználását illetően, kíváncsi vagyok, miért nem kereste meg az akkori kormány a program kapcsán, miért kell mindent ilyen hűbelebalázs módjára csinálni. Persze ezek költői kérdések, tudjuk miért alakult így, és nem akarok komolyabb összeesküvéselméletekre, oroszokra, izraeliekre utalni, :) elég, ha csak vigyázó szemünket a napi politikára vetjük. Ez is csak egy félresikerült népszerűségi intézkedés volt, óriási összegek, nagy célok és szocialista altruizmus lebegtetésével. Kimeneti célok, monitoring, hatásvizsgálat, és még sorolhatnám a népszerű fogalmakat, amelyek meg sem környékezték a programot. Arra is emlékezhetünk, hogy a Bajnai-kormány mindezt annak ellenére terjesztette elő (ezért is tűnik nekem furcsának), hogy pár hónappal korábban létszámstoppot rendelt el a közigazgatásban. Egyértelmű, hogy így nem lehet ezt megvalósítani, kilóg a lóláb, akkor vesszük elő a romákat, ha jön a választás. Azt nem gondoljuk végig, hogy koncot dobunk
A)a látens és manifeszt rasszista társadalomnak
B)a jobboldali médiának
C)a következő kormánynak
+1) vásári mulatságot szervezünk a parlamentben, diplomaosztóval, csinnadrattával, majd a 150 diplomás romából 50 jut munkához. Egy milliárd kampánycélra huss, el is ment.
Lehetne egyébként Magyarországnak konkrét, kiforrott, egységes közigazgatási esélyegyenlőségi terve, ehhez csak a kompetens szakemberek, az érintett közigazgatási egységek (megyei, helyi, kisebbségi önkomrányzatok) és civil szervezetek együttműködésére lenne szükség, ahogy ez néhány településen működik is. Nem ördögtől való, nem megvalósíthatatlan, a kérdés az, hogyan valósítjuk meg. Az elmúlt nyolc év kisebbségpolitikája egy esetenként túlszabályozott, felülről kezdeményezett, centralizált irányt vett, ami úgy tűnik nem alkalmas a probléma megoldására.